A világsajtó is elkezdett felfigyelni arra a holland „emberkísérletre”, melyet az Amszterdam melletti Deventer városka idősotthonában végeznek. Az ötlet valójában pofon egyszerű, az agg emberek törődést, míg a diákok szállást kapnak. A Humanitas nevű szervezet így egyszerre két, Nyugatot igen égető problémát is kezelni tud: öregedő társadalmunk tagjainak elszigetelődését, valamint a fiatalok sanyarú pénzügyi helyzetét.
Hat diák kapott lehetőséget, hogy a drága és zsúfolt kollégiumi szobáját kiváltsa heti harmincórányi törődéssel. Az ír The Journalnak nyilatkozó 22 éves újságírótanonc, Denise elmondta: „azonfelül, hogy nem kell fizetnem a lakhatásért, szeretek idősekkel dolgozni”. Egy másik fiatal kiemelte, hogy 400 euróért a „koszos” kollégiumban 10 négyzetmétert kapna, és osztoznia kellene a konyhán és a fürdőszobán. „Itt kétszer annyi helyem van és saját konyhám és fürdőszobám” – húzta alá Jurrien, aki felidézte, hogy a korkülönbség ellenére meg tudják tartani a jó viszonyt. „Egyszer az éjszaka közepén érkeztem haza, amire felkelt a mellettem élő idős hölgy, de jó szomszédként már másnap bocsánatot kértem az esetért”. Azt már nevetve tette hozzá, hogy ő meg tisztában van lakótársa pontos tévézési szokásaival – számolt be a The Journal.
Hasonló kísérletek léteznek más országokban is, de a legtöbb esetben a helyhiány miatt nem lehetséges, hogy idősotthonokat nyissanak meg a fiatalok előtt. Nagy-Britanniában a volt liberális miniszter, Paul Burstow tavaly olyan javaslattal állt elő, mely az idősek lakhatását olyan lakó-/bevásárlóközpontokban oldaná meg, amik biztosítják, hogy ne legyenek elvágva a külvilágtól a figyelemre szorulók. A tervben az is szerepelt, hogy egyetemek kampuszain biztosítsanak helyet nekik. A politikus így szabna gátat annak, hogy az otthonok gondozási gettókká váljanak – írja a The Journal.
Visszakanyarodva a holland példához, a Mymodernmet.com-nak nyilatkozva a projekt egyik felülvigyázója kiemelte: a diákok elhozzák a kinti világot az idősek számára. „Ha valaki 96 éves korában térdproblémákkal küzd, akkor azzal az orvosok már nem sok mindent tudnak kezdeni, de a figyelmet más irányba lehet terelni” – nyilatkozta Gea Sijpkes, a Humanitas vezetője a The Journalnak. Ezek a figyelemelterelések nem igényelnek különösebb energiabefektetést, gyakran olyan apróságokról van szó, melyekre a hivatásos stábnak már nincsen energiája, mint a közös lógás, szülinapi bulikon való részvétel vagy közös bevásárlás. De természetesen a fiatalok meg is dolgoznak a „pénzükért”. A már említett Jurrien például számítógépes leckéket ad a 85 éves Anton Groot Koerkampnak, aki már egy Facebook-profil boldog tulajdonosa, és nagy magabiztossággal szörföl a neten. Volt olyan ifjonc, aki festékkannákat és kartonpapírokat nyomott az otthon lakóinak kezébe és graffitis foglalkozást tartott. „Az egészben az a lényeg, hogy jó kedvük legyen” – tette hozzá Jurrien. A mymodernmetnek nyilatkozó dolgozó felhívta rá a figyelmet, hogy komoly érzelmi kapcsolatok alakulnak ki, így nem meglepő, hogy a diákokat megviseli, ha egy barátjuk eltávozik, ugyanakkor a szakember kiemelte azt a pozitív energiát, mely az egész projektet körülöleli.
