Nagyon megsínylette az alig három hónapja hivatalba lépett görög kormány népszerűsége az elmúlt hetek eredménytelennek tűnő hitelezői egyezkedéseit. A kezdeti eufória után ugyanis látványosan romlott az Alexisz Ciprasz vezette kabinet támogatottsága – derült ki a Makedóniai Egyetem friss közvélemény-kutatásából. A görög Szkai televízióban közölt adatok szerint ugyanis a márciusi 72 százalékos támogatottsághoz képest április végén már csak a görögök 45,5 százaléka elégedett a kormányzat teljesítményével. A megkérdezettek 39,5 százaléka pedig elégedetlen Cipraszék tárgyalási taktikájával.
Tízes skálán értékelve – a kül- és védelmi politikát leszámítva (5,5) – minden egyéb területen ötös alatti osztályzatot kapott a Sziriza vezette koalíciós kabinet. Így a gazdaság kezelése 4,6, a bevándorlással kapcsolatos intézkedések 3, a bűnmegelőzés 3,7, az oktatás 4,2, a közszolgáltatások és adminisztráció 4,5, míg az egészségügy 4,4-es értéket ért el. A megkérdezettek 52,5 százaléka szerint a kormány egy esetleges tárgyalási kudarc esetén előre hozott választásokat ír ki, míg a görögök 56 százaléka tart az euróövezetből való kilépéstől.
A félelmet növeli, hogy a források elapadása miatt a kormányzat egy most elfogadott rendelet értelmében a nyugdíjalapok kivételével a közintézményekből minden készpénzforrást a görög jegybankba irányít. Ez jelen pillanatban mintegy 1,2 milliárd eurót jelent, amiből a közalkalmazottak bérét fizetik ki. A finanszírozási gondokat növeli a hitelezői trojka egyik tagjának, az Európai Központi Banknak tegnap kiszivárgott tanulmánya, amely csökkentené és kordában tartaná a görög bankoknak szánt forrásokat.
Közben az Egyesült Államok egyre aktívabbnak tűnik a görög kérdésben. Barack Obama vezető gazdasági tanácsadója tegnap Berlinben a mielőbbi megállapodást sürgette, mondván, ezzel Athén ismét növekedési pályára állhat, így nincs vesztegetni való idő. Jason Furman szerint ez a világgazdaság érdeke, ahogy az is, hogy Görögország még csak véletlenül se essen ki az eurózónából. Friedrich Schneider az athéni adófórumon arra tett javaslatot, hogy egyszeri, 25-30 százalékos illetmény befizetés után részesítsék amnesztiában a vagyonukat külföldre menekítőket. A linzi Johannes Kepler Egyetem professzora arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen ügyeket feltárókat is meg kell védeni a támadásoktól.