Mindaugas Neimontas közölte, hogy a három ország közös levélben fordul a NATO európai haderejének főparancsnokságához. Elmondta, azt kérik a szövetségtől, hogy egy-egy, nagyjából hét-nyolcszáz katonából álló zászlóaljat állomásoztasson minden balti állam területén. A javaslat szerint a csapatok rotációs alapon – a katonákat rendszeres időközönként váltva – tartózkodnának a Baltikumban, ahogyan a három ország légterének védelmét is ellátják a NATO-országok.
A szóvivő szerint az állandó jelenlétet a biztonsági helyzet teszi szükségessé, amely szerinte nem fog javulni, ezért van szükség elrettentő erőre.
A NATO-csapatok állandó baltikumi jelenlétének kérdését valószínűleg a katonai szervezet jövő évi varsói csúcstalálkozóján fogják megvitatni.
Miután Oroszország tavaly márciusban megszállta és elcsatolta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, Washington rotációs alapon mintegy hatszáz katonát küldött Lengyelországba és a három balti államba. Az Egyesült Államok ezzel a lépésével biztosítani akarta nyugtalan közép- és kelet-európai szövetségeseit arról, hogy a NATO védelmet nyújt bármilyen orosz fenyegetéssel szemben.
A balti államok az ukrajnai válság kirobbanása óta aggódnak amiatt, hogy orosz agresszió érheti őket, illetve hogy Moszkva a jelentős számú baltikumi orosz kisebbséget manipulálva viszályt szíthat a sokáig szovjet uralom alatt lévő országokban.
