Az Észak-atlanti Szövetség és Ukrajna közös nyilatkozatot adott ki a szervezetnek a törökországi Antalyában folyó, kétnapos külügyminiszteri értekezletén, amelynek mezsgyéjén Ukrajna külügyminiszterével is tárgyaltak.
Egy orosz külügyminisztériumi tisztségviselő még márciusban beszélt arról, hogy Moszkva fenntartja magának a jogot atomfegyverek telepítésére a Krímbe, ám az illető hozzátette, hogy nincs tudomása ilyen tervekről.
A kijevi államcsínyt követően Oroszország készen állt atomfegyvereinek készenlétbe helyezésére is – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 állami televízió dokumentumfilmjében, amelyet az orosz Távol-Keleten már levetítettek. Putyin szerint a Krím annektálása egyébként jogilag is teljesen rendben van.
„Mélyen aggasztanak minket az orosz vezetés kijelentései, melyek szerint lehetséges, hogy a jövőben atomfegyverek és az azok szállításához, célba juttatásához szükséges eszközök kerülhetnek a Krímbe, ami még ingatagabbá tehetné a helyzetet” – áll a nyilatkozatban.
A szerdai NATO–ukrán nyilatkozat aláírói az atomfegyver-telepítés miatti aggályaik kifejtése mellett felszólították Oroszországot arra, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna folytatólagos és szándékos destabilizálásával és megerősítették, hogy a NATO – akárcsak Ukrajna – továbbra is a Krím visszaadását követeli.
Frank Walter Steinmeier német külügyminiszter újságíróknak megjegyezte: „nagy az egyetértés” a tagállamok külügyminiszterei között abban, hogy a minszki megállapodás előírásait be kell tartaniuk a Kelet-Ukrajnában egymással szemben álló feleknek, más lehetőség nincs. Steinmeier egyúttal üdvözölte, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok és Kijev megbízottai tárgyalóasztalhoz ültek humanitárius segélyek, gazdasági kérdések, a politikai folyamatok és a biztonság problémáinak megvitatására.
