Most első ízben fordult ugyanis elő, hogy a rohingya kisebbséget elnyomó, és emiatt sokat bírált Mianmar is hozzájárult a térségben kialakult menekültválság kezeléséhez.
A nyugat-mianmari Rakhine állam hatóságai közölték pénteken, hogy előző nap két hajóra bukkantak a tengeren, mintegy hat kilométerre a partoktól. Az egyiken 219 „illegális bevándorló” volt a személyzettel és két bengáli tolmáccsal együtt, a másik pedig üresen sodródott a tengeren. Tájékoztatásuk szerint mindkét hajó a dél-thaiföldi Ranongból érkezett, és most azt tervezik, hogy visszafordítják őket Thaiföldre.
Az elmúlt másfél hétben Mianmarból (egykori nevén Burmából) és Bangladesből menekültek ezrei értek partot Indonéziában, Thaiföldön és Malajziában, vagy mentették ki őket a tengerből. Vélhetően további ezrek hánykolódnak a tengeren, miután a thai hatóságok fellépése után az embercsempészek egyszerűen magukra hagyták utasaikat. Többségük a mianmari Arakán tartomány muszlim rohingya közösségéből való, amely az egyik legsúlyosabban fenyegetett etnikai kisebbség a világon, mások Bangladesből, az őket sújtó szegénység miatt keltek útra.
A rohingya muszlimok lélekszáma 7-800 ezerre tehető a többségében buddhista vallású, több mint ötvenmilliós Mianmaron belül. Állampolgárságot nem kapnak, így hontalanként, gyakorlatilag jogfosztottként élnek.
Csütörtökön az Európai Parlament, pénteken pedig Washington szólította fel Mianmart arra, hogy adjon állampolgárságot a rohingyáknak.
Rangun azonban tagadja, hogy elnyomja őket, és hogy ez lenne a térségbeli exodus egyik kiváltó oka, ugyanakkor beleegyezett abba, hogy részt vesz a menekültválság megoldásának szentelt regionális konferencián.
Nemzetközi jogvédő szervezetek nyomásának engedve közben Malajzia és Indonézia beleegyezett abba, hogy ideiglenesen befogad mintegy hétezer, tengeren hánykolódó illegális bevándorlót. Malajzia mozgósította haditengerészetét és parti őrségét, hogy felderítse az Andamán-tengeren csempészhajókon hánykolódó menekülteket, és segítséget nyújtson nekik.
