Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a témáról tartott sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy a javasolt intézkedésekkel az EU bebizonyítja: képes meghallani a háborúk, az üldöztetés és a nyomor elől menekülők kérését. „A migráció az összes tagállam közös felelőssége, és most minden tagállamhoz szól a felhívás, hogy járuljon hozzá ennek a történelmi léptékű kihívásnak a megválaszolásához” – fogalmazott Mogherini.
„Az Európai Parlament és a bizottság megmutatta, hogy kész a cselekvésre. Most a tagállamokon a sor, hogy bebizonyítsák, képesek közös megoldást találni a migránsok tömeges beáramlására” – hangsúlyozta Monika Hohlmeier, a bajor CSU politikusa, a témakör néppárti koordinátora.
Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős EU-biztos közölte: a javasolt stratégia hathatós támogatást nyújt a migráció elsődleges célországainak, többek között hajók megerősített tengeri jelenlétével – az uniós határvédelmi támogató ügynökség, a Frontex által összehangolt módon –, a növekvő migrációs nyomásnak kitett tagállamoknak nyújtandó 60 millió eurós sürgősségi támogatással, valamint olyan cselekvési terv kidolgozásával, amely felszámolni hivatott a kiszolgáltatott migránsokon nyerészkedő és azokat kihasználó csempészhálózatokat.
A javaslatcsomag egyebek közt tartalmazza azt, hogy a Triton és Poszeidón tengeri műveletekhez eredetileg rendelt kapacitást és eszközöket meg kell háromszorozni 2015-ben és 2016-ban. A idei évre az uniós költségvetés módosításával összesen 80 millió eurót szánnak ilyen célra.
Az Európai Bizottság javasolja azt is, hogy most első alkalommal éljenek az EU működéséről szóló alapszerződésben megteremtett lehetőséggel, amely az úgynevezett vészhelyzeti mechanizmus aktiválásáról szól azon tagállamok támogatása érdekében, amelyek migránsok hirtelen beáramlásával szembesülnek.
E hónap végéig a brüsszeli bizottság a tagországok közötti átmeneti jellegű elosztási mechanizmusra tesz majd javaslatot, amely az unión belül egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyekre vonatkozik majd. Azt a javaslatot, amely a tömeges beáramlás miatt kialakult szükséghelyzetben az áthelyezésre irányuló állandó jellegű uniós rendszerre vonatkozna, ezt követően fogják előterjeszteni.
A tervek szerint május végéig olyan javaslatot nyújtanak be az unión belüli áttelepítési programra, amely valamennyi tagállamra elosztva összesen 20 ezer, lakóhelyét elhagyni kényszerülő, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy számára teszi majd lehetővé a letelepedést. E program számára az unió idén és jövőre 50 millió euró kiegészítő támogatást biztosít.
Ezzel kapcsolatban a brüsszeli székhelyű uniós intézményben hangsúlyozzák: elsődleges cél a közös európai menekültügyi rendszer teljes mértékű, koherens végrehajtásának biztosítása, mindenekelőtt a migránsok szisztematikus azonosításával és az ujjlenyomatvétel elősegítésével. Erőfeszítéseket kell tenni a visszaélések csökkentése érdekében, ami a menekültügyi eljárásról szóló irányelven belül a biztonságos származási országra vonatkozó rendelkezések megerősítésével érhető el. Kilátásba helyezte az Európai Bizottság azt is, hogy jövőre esetleg felülvizsgálnák az úgynevezett dublini rendeletet, amelynek az az alaptétele, hogy minden menedékkérelmet abban az uniós tagországban kell elbírálni, ahol a menedékkérő először az unió területére lépett.
A javaslatcsomaghoz minden egyes uniós tagországra lebontva finanszírozási mellékletet is csatoltak. Eszerint Magyarország a 2014 és 2020 közötti középtávú uniós költségvetési időszakban az uniós belbiztonsági alapból – határvédelmi és vízumügyi célokra – 23 millió 713 ezer euró, a menekültügyi, migrációs és integrációs alapból pedig 40 millió 829 ezer euró támogatáshoz jut.
Brüsszelben magyarországi sikerprojektként tartják számon a tavalyi kapacitásbővítést a menedékkérők befogadása és a humánerőforrás terén, aminek 1 millió 347 ezer eurós költségvetéséből 1 millió 212 ezer eurót állt az unió, valamint a 2008 és 2010 között megvalósított, Bevándorlási összekötő tisztviselő című projektet, amelynek 1 millió 118 ezer eurós költségéből 838 ezer eurót fizetett az EU.
Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője fontos lépésként értékelte a bizottsági javaslatcsomagot. Európa – hangsúlyozta – nem fordíthatja el a tekintetét a földközi-tengeri tragédiáktól. Cecilia Wikström, a témakör parlamenti liberális koordinátora ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a csomag nem teljesen kielégítő, mert szerinte az EU-ban olyan átfogó megközelítésre lenne szükség, amely egységes stratégia keretében igyekszik kezelni a menedékjogi politika és a migráció két, egyelőre különállónak tekintett kérdéskörét.
Magyar részről Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatban üdvözölte az Európai Bizottság akciótervét a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatban. „Fontos, hogy a javaslat egyaránt tartalmaz elképzeléseket a mostani krízis elhárítására és a kérdés tartós és sokoldalú kezelésére” – állapította meg.
Az EP szociáldemokrata frakciójához tartozó politikus szerint „Magyarországnak alapvető nemzeti érdeke egy erős és ésszerű közös európai menekült- és bevándorlási politika kialakítása, hogy szükség esetén számíthassunk az Európai Unió és a többi tagállam támogatására”.
„Orbán Viktor ismét elszigetelődött Európában. Közös szolidaritást felrúgó politikája ellentétes az európai értékkel, idegenellenes retorikája csak a szélsőjobboldal számára elfogadható. A kormány az indulatok szításával pedig újabb hatalmas károkat okoz az országnak” – tette hozzá Niedermüller.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője a migránsok elosztásának általános elvéről elmondta: Magyarországnak, az EU határországának akár érdekében is állhat, hogy ne maradjon magára a magyar határokon át érkező migránsok kérdésében.
