Egyre nagyobb veszélyben a kisebbségek

Az iszlamisták mellett a nyugati demokráciák is felelősek a világ kockázati térképének átrendeződéséért.

Magyarország és térsége kedvező megítélést vívott ki magának a menekültkérdést illetően. Kár volna, hogyha ezt a státust az új kormányzati kommunikáció lerombolná – nyilatkozta lapunknak a kisebbségi jogokat védő szervezet vezetője, Mark Lattimer.

A Londonban élő ügyvezető igazgatóval azután készítettünk interjút, hogy nyilvánosságra hozták éves jelentésüket a világ leginkább veszélyben élő népeiről. A Fenyegetett népek címet viselő tanulmány szerint ugyanis a helyzet romlott, amiért elsősorban az Iszlám Állam, illetve az elnyomó rendszerek okolhatók. Kérdésünkre azonban Lattimer hozzátette, a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában uralkodó állapotokért a nyugati hatalmak is felelősek.

Az előző években közzétett rangsorokhoz képest több ponton is változás történt: az első helyre a polgárháborúval sújtott Szíria került, s nemcsak a Közel-Keleten és Afrikában romlott a helyzet, de Kínában, Oroszországban és Ukrajnában is. Mindenkit sokkolt a pusztítás, amit az Iszlám Állam az elmúlt évben véghezvitt, ez azonban nem jelenti azt, hogy a felszámolásában megfontolatlanul kellene cselekednünk – nyilatkozta Lattimer.

Mark Lattimer szerint az Iszlám Állam erősödése fontos probléma, annak kezelése viszont olykor legalább annyit árt, mint használ. A szélsőséges iszlamista szervezetnek tulajdonított támadások az elmúlt hónapokban átterjedtek Libanonra, Jemenre, Egyiptomra, Líbiára és Afganisztánra, valamint erősödtek Szíriában és Irakban is.

– Csakhogy a nyugati államok most a térség olyan szereplőivel léptek szövetségre, amelyek egyes kisebbségek kiirtásában érdekeltek - mondta a szervezet vezetője. Példaként a síita milíciákat említette: az Irakban működő csapatok az Iszlám Állam uralma alól felszabadított területekre törnek be, s előfordult, hogy tömegével mészároltak le szunnita menekülteket. A jogvédő szervezet vezetője a szír polgárháború alakulásával kapcsolatban is kiemelte a nyugati államok felelősségét.

– A konfliktus persze az Aszad-rezsim megdöntésének kísérletével kezdődött, amikor az 2011-ben fegyverrel válaszolt a békés tüntetésekre. Abból azonban, hogy az erőszak a napjainkban tapasztalt szintre fokozódott, az országban katonai erővel megjelent nyugati államok is kivették a részüket – nyilatkozta lapunk kérdésére Lattimer.

Hasonló a helyzet az észak-afrikai államok esetében is. A tanulmány szerint idén Egyiptom hármat lépett előre a rangsorban, a folyamatos harcok és a szigorodó biztonsági intézkedések a politikailag és gazdaságilag marginalizált sínai beduinok életére van hatással. Az emberi jogi szervezet kiemelte azokat a kritikákat is, amelyek szerint a kormány túl keveset tett a kopt és más keresztény közösségek biztonságáért. Ennek színtere elsősorban Felső-Egyiptom, ahol rendszeresen éri támadás a keresztényeket, otthonukban és imahelyeiken egyaránt.

– Úgy gondolom, azoknak a nyugat-európai országoknak, melyek Észak-Afrikában, például Líbiában rendszereket döntöttek meg, a migráció problémájában is nagyobb részt kell vállalniuk - folytatta Lattimer, mikor megkérdeztük, milyen tanulsággal szolgál tanulmányuk az Európában egyre zajosabb menekültügyi vitát illetően. A jogvédő szerint az Európai Bizottság múlt héten előterjesztett új menekültügyi és bevándorlási stratégiáját korai bírálni.

Mint kifejtette, az elképzelés még komoly viták előtt áll, az első fontos kérdés például az, hogy mennyiben korlátozza a terv a szabad belső mozgást garantáló uniós alapjogot. A tervezetet kritizáló uniós tagállamok, például az Egyesült Királyság vagy Magyarország érveire válaszolva elmondta, Európában az országok közötti vándorlás sokkal nagyobb mértékű, mint a határokon kívülről érkező menedékkérők száma.

Lattimert arról is megkérdeztük, szervezete miként értékeli az idén az Egyesült Államokban, Fergusonban vagy Baltimore-ban történt etnikai villongásokat. Az ügyvezető szerint az amerikai társadalomban a feszültség mindig is jelen volt, idén azonban a felszínre tört. – A helyzet valóban egyre rosszabb, ez azonban nem okoz meglepetést - mondta, majd hozzátette: az afroamerikaiak számára elérhető oktatási rendszer, az igazságügy megkülönböztető gyakorlata, illetve lakókörnyezetük egyre nagyobb feszültséget okoz a jövőben.

A másik két nagyhatalom, Oroszország és Kína felkerült a szervezet listájára. Kína tizenöt helyet lépett előre, mivel a tanulmány szerint a függetlenségre törekvő ujgur nép helyzete romlik. Az ázsiai országban százakat tartanak fogva, rendszeresen kivégzik a terroristáknak bélyegzett szakadár ujgurokat. Oroszország az ukrán válság miatt lépett a rangsorban három szintet. „Miközben az autokratikus kormányzási stílus fokozza az orosz társadalom egyre növekvő idegengyűlöletét, a háború teljes közösségeket kényszerített Kelet-Ukrajnában arra, hogy pincékben húzzák meg magukat, vagy elmeneküljenek otthonukból” – írja a jelentés.

A szervezet vezetőjét arról is megkérdeztük, vizsgálták-e a Kárpátalján élő magyarság helyzetét is. A háborús viszonyok miatt ugyanis az ukrán állam mozgósít, sok magyar fiatal azonban nem vonul szívesen a túlerőben lévő szakadár csapatok ellen. Ezért a napokban agresszív kampány indult, Beregszászon például több helyen olyan szórólapokat helyeztek ki, amelyeken listába szedték azon személyek nevét és elérhetőségét, akik nem vették át behívójukat. Kérdésünket a jogvédő szervezet vezetője meglepetten nyugtázta, mivel, mint mondta, erről az ügyről még nem kaptak információt. Azt azonban elismerte, hogy az eset az emberi jogok szempontjából fontos, ezért a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak rá.