Görögország és hitelezői – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – hónapok óta tárgyal a reformokért cserébe pénzt kínáló megállapodásról, és a nyomás egyre növekszik, mivel Görögország fizetésképtelenné válhat, ha nem kap segítséget a június 30-án lejáró nemzetközi hitelprogram keretében.
„Úgy hisszük, hogy képesek és kénytelenek vagyunk megoldást találni és egy héten belül megállapodást kötni” – mondta Nikosz Vucisz belügyminiszter a Skai görög televíziónak nyilatkozva. Hozzátette, hogy a kormány elhalasztja programja bizonyos részeinek megvalósítását hat hónappal vagy talán egy évvel, „tehát kialakult valamiféle egyensúly”.
A miniszter azt nem részletezte, hogy a kormányzó Sziriza párt megszorításellenes programjának melyik részeit vonnák vissza, de szavaiból az derült ki, hogy a kormányban nőtt a kompromisszumkészség a választási ígéreteket illetően.
Az Aléxisz Cíprasz vezette párt azzal az ígérettel került hatalomra a januárban tartott parlamenti választás után, hogy eltörli a megszorító intézkedéseket és ennek keretében egyebek között visszaemeli korábbi szintjére a minimálbért.
A görög kormány a héten közölte, hogy reményei szerint vasárnapra dűlőre jutnak a nemzetközi hitelezőkkel, amelyek viszont egyáltalán nem derűlátóak, miután Görögország ellenáll a nyugdíjrendszer és a munkaerőpiac reformjára vonatkozó követeléseknek.
Nikosz Vucisz, aki amúgy nem tagja a hitelezőkkel tárgyaló kormányzati delegációnak, szombaton közölte, hogy bizonyos vitás kérdésekben megállapodtak, például az elsődleges költségvetési többletet illetően, de továbbra is nézeteltérések vannak az általános forgalmi adó mértékét illetően.
A görög adósságválság beárnyékolta a világ hét legfejlettebb országát tömörítő G7 csoport pénzügyi vezetőinek drezdai találkozóját. Az Egyesült Államok arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményei lehetnek a világgazdaságra nézve is, ha Görögország és hitelezői nem lesznek képesek a június végi határidőig megállapodást kötni.
