A program célja, hogy 2025-ig kifejlesszék a fegyverekkel is felszerelhető pilóta nélküli repülőgépek legkorszerűbb generációját.
Mint Ursula von der Leyen német védelmi miniszter hangsúlyozta, Európának saját fejlesztésű csúcstechnológiájú drónokra van szüksége, hogy ne legyen ráutalva az Egyesült Államokból, illetve Izraelből beszerezhető gépekre.
A 2020-ig terjedő időszakban – mintegy átmeneti megoldásként – német részről az izraeli Heron TP, valamint az amerikai Predator B vagy pedig a Reaper típusú drón beszerzését tartják indokoltnak.
A projekt értelmében 2017 végéig kell elkészülnie annak a tanulmánynak, amely felsorolja a kifejlesztendő európai pilóta nélküli repülőgép kívánatos képességeit és elvárt műszaki paramétereit. Egyelőre csak annyi világos, hogy a drónnak 5 és 15 kilométer közötti magasságban kell repülnie, legkevesebb 24 órán át a levegőben kell tudnia maradni és alkalmasnak kell lennie arra, hogy fegyverekkel is felszereljék.
Feltehetően az európai vezetés sem akar lemaradni a világban zajló, immár globálisnak nevezhető „drónfegyverkezésről”.
A közelmúltban számos helyről lehetett hallani fejlesztésekről, illetve a félresikerült amerikai rajtaütésről. A januárban történt eset során a dróncsapás kioltotta egy amerikai és egy olasz túsz életét az afgán–pakisztáni határ közelében, ezért Barack Obama amerikai elnök ígéretet tett az eset alapos kivizsgálására és a hibák kijavítására.
Májusban ugyanakkor az amerikai Pentagon kiadta a Kína védelmi, biztonsági politikáját és átláthatóságát bíráló jelentését, melyben külön kitértek arra, hogy a keleti ország katonai űrtechnológia és „drónhadsereg" fejlesztésén dolgozik. Peking ezt határozottan tagadta, és felszólította Washingtont, hogy „tárgyilagosan és racionálisan” alkosson véleményt kínai haderejéről, hagyjon fel „hidegháborús gondolkodásmódjával”.
