Didier Reynders belga külügyminiszter azt közölte, hogy az uniós országok nagykövetségeihez eljuttatott listán 89 név található. Az orosz fél ugyanakkor – sajtójelentések szerint – azt kérte, hogy a listát ne tegyék közzé.
Vlagyimir Csizov, Oroszországnak az Európai Uniónál akkreditált nagykövete megerősítette a lista létezését, de hozzátette, hogy „nem vezető vagy magas beosztású” személyekről van szó.
Rutte azt mondta, hogy Hollandiából két parlamenti és egy európai parlamenti (EP) képviselőt érint a tilalom. Belga részről Guy Verhofstadt volt kormányfő, az EP liberális frakciójának vezetője biztosan szerepel a listán. Stockholmi közlés szerint Svédországból nyolc közéleti szereplőnek tiltották meg az oroszországi beutazást.
Moszkva ellen tavaly vezettek be nemzetközi szankciókat – köztük beutazási tilalmat is – a Krím elcsatolása miatt. Rutte közlése szerint a mostani orosz intézkedéssel ezekre kívántak válaszolni.
A holland kormányfő elítélte az orosz lépést, és annak azonnali visszavonására szólította fel Moszkvát. Ugyanezt tették a belga kormány képviselői is, míg Németország a lista közzétételére sürgette az orosz hatóságokat.
Az uniós diplomáciai szolgálat egy tagja az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Oroszország az elmúlt hónapokban több uniós illetékes beutazását megtagadta, ugyanakkor eddig semmilyen feketelista létezésére nem tett utalást.
Szombaton több internetes portálon is megjelent a névsor, amelyből kiderül, hogy a legtöbb kitiltott lengyel állampolgár, de szép számban vannak britek, németek, svédek, észtek és litvánok. Magyar név nem szerepel a listán.
A finn közszolgálati rádió honlapján közzétett lista 18 lengyel, 9 brit, 8 svéd, 8 észt, 7 litván, 7 német, 5 lett, 5 román, 4 francia, 4 cseh, 4 dán, 3 holland, 2 belga, 2 spanyol, 1 bolgár, 1 finn és 1 görög személy nevét tartalmazza.
Rajta van például Guy Verhofstadt volt belga kormányfő, az EP liberális frakciójának vezetője, Nick Clegg, volt brit miniszterelnök-helyettes, akárcsak Malcolm Rifkind egykori brit védelmi miniszter, Robert Kupiecki lengyel igazságügyminiszter-helyettes vagy Uwe Corsepius, az Európai Unió Tanácsának főtitkára, aki hamarosan Angela Merkel német kancellár tanácsadója lesz.
Nem hiányzik a kitiltottak sorából Jerzy Buzek, az Európai Parlament volt elnöke, egykori lengyel miniszterelnök, Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke, Per Stig Moller volt dán külügy- és kulturális miniszter, Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek európai parlamenti csoportjának volt társelnöke sem.
Nem léphet orosz földre többek között Robert Kupiecki lengyel védelmi miniszterhelyettes, Vytautas Landsbergis volt litván elnök, Bernard-Henri Lévy francia filozófus, Stefan Füle, az Európai Bizottság volt EU-bővítési biztosa, Karl-Georg Wellmann, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) orosz és ukrán ügyekben illetékes politikusa, Rebecca Harms, az Európai Parlament (EP) zöldpárti frakciójának társelnöke, Adrian Cioroianu volt román, illetve Karel Schwarzenberg korábbi cseh külügyminiszter sem.
A listát több európai szóvivő is megalapozatlannak és önkényesnek nevezte. Az Európai Unió külügyi kérdésekben illetékes egyik szóvivője emlékeztetett arra, hogy Oroszország az utóbbi hónapokban számos EU-politikustól tagadta meg a beutazást a már létező, de hivatalosan közzé nem tett tiltólista alapján. „Ezt a (mostani) lépést tökéletesen önkényesnek és indokolatlannak tartjuk, annál is inkább, mivel teljesen átláthatatlan, ezenkívül semmiféle felvilágosítást nem adtak róla” – mondta a szóvivő.
Az indokokat hiányolta a brit külügyminisztérium egyik tisztségviselője is. „Ha Oroszország nyomást akar gyakorolni az EU-ra a szankciók enyhítése érdekében, annak nem ez a módja” – hangsúlyozta.
A Reuters megemlíti, hogy a „feketelistán” tizennyolc lengyel politikus és közéleti személyiség szerepel, köztük Bogdan Borusevicz parlamenti elnök, a lengyel nemzetbiztonsági tanács tagja is, akit korábban sem engedtek be Oroszországba Borisz Nyemcovnak, a meggyilkolt ellenzéki politikusnak a temetésére.
„Egy idő óta azt látjuk, hogy Oroszország nem igyekszik feltétlenül enyhíteni a feszültséget, hanem inkább szítja azt” – mondta a Reutersnek a lengyel kormány egyik szóvivője.
