Az EU-Navfor-Med elnevezésű művelet főhadiszállása Róma, parancsnoka Enrico Credendino olasz ellentengernagy lesz. A művelet végrehajtásához az unió számít az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazására.
A művelet létrehozásáról szóló döntés nyomán most megkezdődhet az „erők generálása”, vagyis tényleges haditengerészeti kapacitásoknak a művelet alá rendelése. Amíg azonban a politika nem adja meg a zöld jelzést a katonai tervek végrehajtásához, addig nem adható ki a tűzparancs, és e művelet keretében – az EU által eddig is végzett járőrözés és a hajótörött menekültek mentése mellett – legfeljebb hírszerzési értesülések gyűjtését kezdhetik el.
Így a művelet első szakaszában feltérképezik az embercsempészek által leggyakrabban használt tengeri útvonalakat. Ehhez radar- és műholdfelvételeket készítenek, felderítő repüléseket végeznek, és igyekeznek azonosítani a jelzés nélkül közlekedő hajókat.
Az egész terv háromlépcsős koncepción nyugszik. Az első, már most megkezdhető felderítési szakasz után következhet adott esetben a második szakasz, vagyis az, hogy áttérnek a gyaníthatóan embercsempészhajók megállítására és átvizsgálására a tengeren. E hajókat indokolt esetben le is foglalnák. A harmadik szakasz egyelőre a legkevésbé kidolgozott, és már mindenképpen világszervezeti felhatalmazást, valamint líbiai hatósági együttműködést is igényelne: az uniós erők katonai akciókat hajthatnának végre akár líbiai kikötőkben is.
Hende Csaba honvédelmi miniszter – aki Szabó Lászlóval, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkárával együtt Magyarországot képviselte a védelmi és külügyi tárcavezetők értekezletén – a tanácskozás után kiadott nyilatkozatában az EU-Navfor-Med létrehozását fontos lépésnek minősítette „az illegális migrációt segítő bűnözői modell felszámolása irányában”.
Szabó László ehhez hozzátette: magyar álláspont szerint a misszió teljes mértékű településéhez szükség van az ENSZ BT támogatására, illetve a líbiai egységkormány meghívására.
Szabó az ülésen felhívta a figyelmet arra is, hogy a menekültügy kezelését célzó európai bizottsági közlemény földrajzilag nem kiegyensúlyozott, mert kisebb hangsúllyal szerepel benne a Nyugat-Balkánon keresztül Magyarországot is elérő menekülthullám. Magyarország továbbra sem ért egyet a kötelező menekültbefogadási kvótákkal – tette hozzá a magyar külügyi vezető.
A védelmi miniszterek ülésén az EU által vezetett katonai műveletek kapcsán a magyar honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkán stabilitását és biztonságát továbbra is világos prioritásként kell kezelni az unióban.
Az uniós országok külügyminiszterei találkoztak Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel is. A KKM közlése szerint Klimkin hangsúlyozta: a május 21–22-i rigai uniós keleti partnerségi csúcstalálkozóval kapcsolatban Ukrajna azt várja, hogy „erősítsék meg” a csúcs záródokumentumában az ukrán „európai perspektívára”, illetve a vízummentes utazásra vonatkozó szövegrészt. Magyar részről kifejtették, hogy továbbra is támogatják Ukrajna területi egységét, európai perspektíváját, illetve vízumkönnyítési folyamatait.
„Egyetértettünk az ukrán féllel, hogy a rigai csúcsnak pozitív üzeneteket kell megfogalmaznia ezekben az ügyekben” – olvasható a magyar tájékoztatásban. A magyar fél hangsúlyozta azt is, hogy az ukrajnai konfliktus tárgyalásos megoldásának a kulcsa a minszki megállapodás végrehajtása.
