– Bejárta az internetet egy fotó, amelyen magyar vendégmunkások láthatóak, amint éppen az FPÖ-nek plakatíroznak. A plakátok éppen a magyar vendégmunkások ellen heccelnek. Nem érzi kissé visszásnak ezt?
– Semmiképpen sem. Annyi történt, hogy az egyik burgenlandi választókörzetben a párt egy bécsi vállalkozást bízott meg a plakátok kihelyezésével. A cég valószínűleg további alvállalkozókat vont be, így fordulhatott elő, hogy esetleg egy magyar rendszámú gépkocsiból is plakatíroztak. Szeretném azonban leszögezni, hogy a burgenlandi FPÖ kizárólag osztrák vállalkozásokkal áll kapcsolatban és kizárólag osztrák munkaerőt alkalmaz. Sajnos azonban nem tudunk teljes mértékben garanciát vállalni az alvállalkozások esetében – ez egy olyan probléma, amely számos más osztrák vállalkozást is érint. Mi azon vagyunk, hogy valóban csak osztrák cég és valóban csak osztrák munkaerő kaphasson ilyen megbízásokat. Az osztrák sajtó híresztelése, hogy a burgenlandi FPÖ magyar munkásokat dolgoztat, éppen ezért nem igaz, és az osztrák közszolgálati adó burgenlandi adása helyesbített is.
Johann Tschürtz, az FPÖ burgenlandi listavezetője Kismartonban született 1959-ben; először lakatosnak tanult, majd utána rendőriskolába járt és a közigazgatásban helyezkedett el. Idei kampányában kis rigmusokkal hívja fel a figyelmet arra, hogy a keletiek lenyomják a hazaiak bérét. A Der Standard információi szerint azonban egyes helyeken a párt éppen magyar munkavállalókkal helyezteti ki a plakátjait – az FPÖ később arra hivatkozott, hogy vélhetően egy alvállalkozó tévedéséből lettek magyarok a feladattal megbízva.
– Még ha ez így is van – nem éppen ez a példa is azt bizonyítja, hogy a burgenlandi gazdaság nem tudja nélkülözni a közép- és kelet-európai munkaerőt?
– Lehet. Ezért kell hangsúlyoznom, hogy mi nem általában utasítjuk el a közép- és kelet-európai munkaerőt, hanem csupán azt szeretnénk, hogy világos keretek legyenek. Ma a közép- és kelet-európai munkaerő lefelé nyomja az osztrákok bérét. Magyarországon a megélhetés jóval olcsóbb, mint Ausztriában, ezért egy magyar olyan alacsony bérért – akár feketén is – elvállal munkákat, amennyiért burgenlandi munkaerőt már valóban nem találni. Ez azonban veszélyes bérversenyt eredményez és a burgenlandiak bérét és állását veszélyezteti, ha a cégek mindenféle korlátozás nélkül alkalmazhatnak olcsó magyar munkaerőt. Ezt a kegyetlen bérversenyt utasítja el az FPÖ.
– Azaz ha ugyanannyit keresnének a magyar munkavállalók, mint az osztrákok, akkor maradhatnának Burgenlandban?
– A szorgos közép- és kelet-európai munkavállalókkal, akik betartják a törvényeket, semmi bajunk nincs, őket örömmel látjuk és segítjük. Az a gond, ha a bérverseny miatt elveszik a burgenlandiak állását.
– De nem éppen az olcsó keleti munkaerő kell az osztrák gazdaságnak?
– Ennyire általánosan nem lehet ilyet állítani. Azok az osztrák munkavállalók, akik a keleti olcsó munkaerő miatt elvesztik az állásukat vagy alacsonyabb fizetést kapnak, szintén az osztrák gazdasághoz tartoznak, és semmiképp sem profitálnak a jelenlegi helyzetből. A keleti munkaerő főleg azon cégeknek használ, ahol a kiadások jelentős részét a bérköltségek viszik el – a keleti munkaerővel ugyanis ott jelentősen lehet spórolni – és eleve nem az osztrák minőségi standardok szerint ténykednek. Nekik valóban használ a keleti munkaerő – de ez csak egy kis szelete az osztrák gazdaságnak. Tény persze, hogy a hangjuk például a gazdasági kamarákban a jelentőségüknél jóval hangosabb. Az FPÖ az egész osztrák társadalom érdekét nézi, és semmiképp sem lehet az a célunk, hogy egy-egy gazdasági szereplő profitérdekeit a társadalom egészének érdekei elé helyezzük. Márpedig az olcsó keleti munkaerő csak néhány cég számára előnyös – az osztrákok nagy része számára fizetéscsökkenést vagy eleve munkanélküliséget eredményez.
– Mit tenne az FPÖ a közép- és kelet-európai munkavállalókkal Ausztriában?
– Úgy alakítanánk a jogi környezetet, hogy a fentebb leírt cégeknek a legkevésbé se érje meg olcsó közép- és kelet-európai munkásokat alkalmazni. Másrészről erősíteni kell a kontrollt, különösen az adó- és munkajogi szabályok tekintetében, mert nagyon sokan eleve feketén dolgoznak. Például a határellenőrzés szigorításával a nap mint nap ingázó feketézőket könnyebben ki lehetne szűrni. Ez azonban a közép- és kelet-európai munkásoknak is kedvez, mert nekik se jó, ha alacsony bérért, feketén kell dolgozniuk. Amikor szigorúbb feltételeket szorgalmazunk, akkor a közép- és kelet-európai munkavállalók érdekeit is képviseljük. Nem véletlenül szavaznak ránk vendégmunkások is.
– Tehát a vendégmunkások kifejezetten örülnek, amikor a pártjuk ellenük kampányol?
– Senki ellen nem kampányolunk. Semmi bajunk nincs a keleti munkavállalókkal. Annyit szeretnénk, hogy az ö érdekükben is szigorúbban érvényesüljenek az osztrák törvények és ne legyenek egy igazságtalan bérverseny eszközei.
– Milyen a viszonyuk amúgy a burgenlandi magyar és horvát kisebbséggel?
– Az FPÖ elfogadja az osztrák alkotmányt, és az megfelelően biztosítja a különféle kisebbségek jogait. A burgenlandi magyarok és horvátok osztrák állampolgárok, az anyanyelvi különbségek érdektelenek, azaz az FPÖ őket ugyanúgy képviseli, mint a német anyanyelvűeket. Ráadásul az egész problémához, mármint a keleti olcsó munkaerő problémájához az egésznek semmi köze nincs.
– Nem zavarja őket mégis, amikor magyar vagy horvát munkavállalók ellen kampányol az FPÖ?
– Még egyszer: mi nem a keleti munkavállalók ellen kampányolunk, hanem azért, hogy az osztrák jóléti állam ne olvadjon el az egyre élesebb bérversenyben. Amúgy pedig az olcsó közép- és kelet-európai munkavállalók minden burgenlandinak, magyarnak és horvátnak egyaránt gondot jelentenek. Semmiféle etnikai felhangja nincs tehát a kampányunknak. Az FPÖ burgenlandi listáján magyarok is indulnak: a lista második, negyedik és ötödik helyén induló Ilse Benkő, Géza Molnár és Roland Kozonits magyar származásúak. Mindhármuk anyanyelve a magyar, mindhárman a magyar kisebbséghez tartoznak – de ők is látják azt a problémát, amit a keleti olcsó munkaerő a burgenlandi munkaerőpiacon jelent.
– Az FPÖ Bécsben a szerbeket próbálja megnyerni, és számos szerb választja a pártot. Burgenlandban eszerint a magyarokat célozzák?
– Nem. Jelöltjeink anyanyelve és nemzetiségi hovatartozása a magánügyük, a kampányban érdektelen, hogy ki melyik népcsoporthoz tartozik.
– Ha már magyar kapcsolat. Az FPÖ Európa egyik legerősebb jobboldali populista pártja. A másik legerősebb pedig rögtön a határ másik oldalán van: a Jobbik Magyarországon. Van együttműködés a két párt között?
– Nem. A Jobbikkal tudatosan nem működünk együtt, se helyi, se országos, se európai szinten. Az Európai Parlamentben elvileg jól jönne az együttműködés, mert a Jobbikkal közösen már alakíthatnánk frakciót – de a párt számunkra elfogadhatatlan, így nem keressük velük az együttműködést.
– Pedig az utóbbi időben egyre konszolidáltabbnak adja magát.
– Én erről nem tudok. Bizonyosan szükséges lenne a párt újrapozicionálása, de én nem tapasztalok ilyesmit.
Május 31-én tartják a burgenlandi tartományi választásokat. A közvélemény-kutatások szerint ismét toronymagasan a szociáldemokraták fognak győzni: a keleti tartomány Bécs mellett Ausztria legvörösebb régiója. Az SPÖ mellett a konzervatívok harminc százalék körüli eredményre számíthatnak, az FPÖ pedig továbbra is jóval az országos alatt fog teljesíteni: alig tíz százalék választaná a kékeket, akiknek a magyar és horvát nyelven is kampányoló zöldekkel kell megküzdeniük a harmadik helyért.
