A fehérorosz fővárosban kidolgozott megállapodáscsomag februári aláírása óta eltelt időszak fejleményeit vizsgálva „meg kell állapítanunk, hogy nem tartunk ott, ahol szeretnénk” – mondta Petro Porosenkóval folytatott tárgyalása előtt Angela Merkel, hangsúlyozva, hogy továbbra sem teljes a tűzszünet, és a fogolycsere nem halad a Minszkben rögzített menetrendnek megfelelően. Eközben pedig fény derült az év végéig tervezett orosz hadgyakorlatok számára is.
A német kancellár az ukrán elnökkel tett sajtónyilatkozatában hozzátette, hogy a megállapodások végrehajtása „nehéz, és sok vesződséggel jár”, de Németország minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát a béke helyreállításához vezető úton, és a minszki folyamat előmozdítására törekszik, együttműködve Párizzsal, Kijevvel és Moszkvával.
Petro Porosenko hangsúlyozta, hogy Ukrajna pontról pontra végre akarja hajtani a minszki megállapodásokat, és ehhez hozzátartozik a politikai rendezés szolgálatára hivatott munkacsoportok megalakítása is.
Hozzátette, hogy több mint 30 ukrán állampolgár még mindig fogságban van Oroszország területén. Moszkvának „vissza kell adnia állampolgáraink szabadságát” – idézték német hírportálok az ukrán államfő nyilatkozatát.
Az ukrán elnök berlini látogatása alkalmából a ZDF német országos közszolgálati televíziónak adott interjújában azt mondta, hogy az orosz fegyveres csapatok létszáma ismét emelkedik az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött ukrajnai területeken, és félő, hogy a fegyveresek Vlagyimir Putyin utasítására megpróbálják megnyitni az utat az Oroszország által tavaly Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget felé.
„Főleg Mariupol környékén tartózkodik egyre több orosz katona” – mondta Porosenko. Hangsúlyozta, hogy a várost meg kell védeni. „Az utolsó csepp vérünkig harcolni fogunk” – jelentette ki az ukrán államfő.
Merkel vasárnapi, moszkvai látogatása során tett nyilatkozatában is kitért arra, hogy továbbra sincs ténylegesen tűzszünet Ukrajnában. A kancellár arra szólította fel Vlagyimir Putyint, hogy erőteljesebb közvetítőként lépjen fel a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése érdekében.
Eközben a szerdai orosz sajtóhírekben az olvasható, hogy az év végéig 18 hadgyakorlatot tartanak Oroszországban. A terveket az orosz fegyveres erők fejlesztéséről az államfő vezetésével szerdán Szocsiban tartott tanácskozásra készült dokumentum tartalmazza.
Putyin a Szocsiban tartott tanácskozáson utasítást adott arra, hogy gyorsítsák fel a moszkvai jubileumi győzelem napi díszszemlén bemutatott új fejlesztésű fegyverek kipróbálását, és kezdjék el azok sorozatgyártását.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy a Vörös téren felvonultatott fegyverzetek egy részét először mutatták be a nyilvánosságnak: az Armata fegyverzetcsaládhoz tartozó T-14-es harckocsikat például.
Putyin arról is beszélt a Fekete-tenger parti üdülővárosban, hogy Oroszországban folyik a mostaniak képességeit is meghaladó fejlett rakétarendszerek kidolgozása.
Az év második felében az orosz szárazföldi erők öt közös terrorelhárítási és békefenntartó gyakorlaton vesznek részt az indiai, kínai, mongol és fehérorosz egységekkel, valamint a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) tagállamainak csapataival.
A dokumentum szerint az idén több mint 600-féle új haditechnikai eszközt kaptak a szárazföldi erők, mégpedig T-72B3-as harckocsikat, BTR-82AM páncélozott szállítójárműveket, Zoopark-1M-es típusú tüzérségi felderítő radarkomplexumokat, 70 ezer darab kézifegyvert. Az év végéig két Iszkander-M hadászati rakétakomplexum kerül az orosz hadsereg szárazföldi erőihez.
Az anyag azt is tartalmazza, hogy tavaly új Sz-400-as (Triumf) légvédelmi rakétarendszereket és Pancir-Sz önjáró légvédelmi rakétarendszereket kaptak a légi és űrvédelmi csapatok Moszkvát és az oroszországi, úgynevezett központi ipari térséget védő légvédelmi erői.
