Kolinda Grabar-Kitarovic jobbközép politikus, Horvátország első női elnöke és Zoran Milanovic szociáldemokrata miniszterelnök ellentétes politikai táborhoz tartoznak, és nem ez az első eset a januári elnökválasztás óta, hogy szembekerülnek egymással.
A jelenlegi konfliktus oka, hogy nem tudnak megegyezni abban, hol tartsák a Vihar fedőnevű hadművelet huszadik évfordulója alkalmából tervezett ünnepséget: Kninben és Zágrábban, vagy csak Kninben.
Vihar volt a fedőneve annak a több irányból indított offenzívának, amelynek során a horvát és a szövetséges bosnyák hadsereg közösen visszaszerezte az 1991-ben szerbek által megszállt horvát területeket. A Krajinai Szerb Köztársaság elleni támadás 1995. augusztus 4-én indult és három és fél napig tartott: már az első nap elfoglalták a fővárost, Knint, majd felszámolták Krajinát is.
A jubileumi évforduló alkalmából a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a katonai felvonulás a fővárosban legyen, míg az ünnepség Kninben, amit korábban az elnök is támogatott, majd később elállt ettől a véleményétől.
Míg a kormány kitart a zágrábi katonai díszszemle mellett, Grabar-Kitarovic a hét végén a horvát köztévé Közügyek című műsorában kijelentette: ő a horvát hadsereg főparancsnoka, és egyedül ő adhat parancsot arra, hogy kivezényeljék a hadsereget a laktanyákból. A kormány egyedül erről nem dönthet, mert az alkotmányt sért – mondta.
A Vecernji List szerint a törvényben valóban nincs leírva, hogy katonai felvonulás esetén ki a parancsnok, de ez még nem jogosítja fel a politikusokat arra, hogy a saját szájuk íze szerint próbálják értelmezni a törvényeket. Ante Kotromanovic védelmi miniszter szerint békeidőkben a hadseregnek a kormány parancsol, csak háborúban veszi át ezeket a jogköröket az elnök. „De mivel a megemlékezés nemzeti ünnepnek számít, az ilyen fontos döntésekben elengedhetetlen a főparancsok közreműködése is” – fogalmazott a miniszter.
Ivo Josipovic volt államfő az Index.hr hírportálnak nyilatkozva elmondta: „az alkotmány világosan kimondja, hogy a horvát haderők főparancsnoka a Horvát Köztársaság elnöke”, majd hozzátette: „a törvény részletesen is taglalja a hatásköröket, amelyek nem feltétlenül csökkentik az elnök lehetőségeit, de meghatározott feltételekhez köthetik azokat”.
A lap beszámolója szerint a törvény világosan kimondja, hogy háborúban csak az elnök adhat ki parancsot, míg békeidőben négy parancsnoka is van a haderőnek: a horvát parlament, az államfő, a miniszterelnök és a védelmi miniszter.
