Az euroszkeptikus, a közös uniós valuta, az euró jelentőségét kétségbe vonó AfD előbb az Európai Parlamentbe juttatott be képviselőket, majd folytatta menetelését a tartományi és városi törvényhozásokban: Szászországban, Brandenburgban, Türingiában, majd legutóbb Hamburgban és Brémában is sikert arattak.
Most viszont a párton belüli széthúzás áthidalhatatlannak tűnik, holott a kül- és belpolitikai helyzet láttán sokkal inkább erősödhetne az újonc alakulat helyzete: a görög pénzügyi válság és a berlini kereszténydemokrata- szociáldemokrata koalíciós kormányon belüli nézeteltérések, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési botránya az AfD-nek kedveznének. A párt két alapítója, Bernd Lucke és Frauke Petry azonban úgy tűnik, összekülönbözött, és a helyzet kezd kísértetiesen hasonlítani a korábban ugyancsak rendkívüli gyorsasággal felemelkedő Kalózpártra, amely azután hasonló belső széthúzás eredményeként zuhant a jelentéktelenségbe.
A közgazdászprofesszor Lucke szélsőjobboldalra hajlással vádolja a szászországi tartományi szervezetet vezető Petryt, aki az euróval szembeni harc helyett a bevándorlók elleni hangulatot szítja, kritizálja a mecsetek magas számát, és a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe. Kettőjük kötélhúzása a párt szétszakadását vetíti előre, különösen azt követően, hogy a korlátlan engedelmességet megkövetelő Lucke váratlan húzással reagált, és új nevet (Ébresztő kiáltás) adott az AfD mellé felsorakozó szárnyának. Június közepén a párt kongresszusán derül majd ki, ki számíthat a tagság támogatására.
