Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen, kétfordulós elnökválasztást.
A május 10-i első fordulóban egyetlen jelölt sem szerezte meg a voksok abszolút többségét. A legjobb – 34,76 százalékos – eredményt Andrzej Duda érte el, aki a fő ellenzéki párt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje. A kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) támogatásával induló Bronislaw Komorowski a voksok 33,77 százalékát nyerte el.
Az utóbbi napok felméréseinek többsége Komorowski minimális előnyét jelezte, de a CBOS közvélemény-kutató intézet csütörtöki adatai szerint Komorowski 44, Duda 48 százalékon áll. Az első forduló eredményei lényegesen eltértek a közvélemény-kutatók előrejelzéseitől.
A két forduló között egyre erősödött a negatív kampány. Komorowski a Dudát támogató PiS világnézeti és politikai radikalizmusától óvott, „politikai középkor” veszélyét emlegette. Duda ellenben a hivatalban lévő elnöknek a kormányzó PO-nak való alárendeltségét, az általa jóváhagyott törvények negatív társadalmi és gazdasági hatásait, a politikai ellenfelek iránt tanúsított gorombaságát és világnézeti kétarcúságát hangoztatta.
A jelöltek két televíziós vitában csaptak össze. Ezeket a rövid kérdések és válaszok gyors egymásutánja jellemezte, nem hagyva teret a nézetek összefüggő kifejtésére. A múlt vasárnapi, a közszolgálati televízióban rendezett vitában Komorowski öntudatosabbnak mutatkozott Dudánál, a másnap közzétett felmérések a hivatalban lévő elnök 3 százalékos fölényét mutatták. A csütörtök este a TVN kereskedelmi televízióban megtartott vita után a kommentátorok többsége viszont Dudát minősítette energikusabbnak és tárgyilagosabbnak, bár az egyik pénteki felmérés szerint Komorowski a vita győztese.
A jelöltek a péntek éjfélkor életbe lépő kampánycsend előtt az utolsó órákat is kihasználják, találkoznak választóikkal. Duda az első forduló utáni két hét alatt szinte naponta tartott többezres tömegeket vonzó gyűléseket, Komorowski rendezvényeit utcai tiltakozások kísérték.
A második mandátumért induló 62 éves jelenlegi államfő, a rendszerváltás előtt börtönbüntetésre is ítélt ellenzéki, aki 2007 és 2010 között házelnöki posztot töltött be, 2000–2001-ben nemzetvédelmi miniszter volt. A 2010-es szmolenszki légikatasztrófában életét vesztett Lech Kaczynski megüresedett helyére kiírt választáson a néhai államfő ikertestvérével, Jaroslaw Kaczynskivel, a PiS elnökével szemben győzött.
A kampány során Komorowski támogatottsága csökkenő tendenciát mutatott. Az első forduló előtt szociális és biztonságpolitikai kérdéseket helyezett előtérbe, a világnézeti kérdéseket magánügynek minősítette. Az első forduló után kampánya egyik fő témájává a protesztszavazatokat begyűjtő, harmadik helyen végzett jelölt, a független Pawel Kukiz fő követelését, az egymandátumos választókerületek bevezetését tette. Népszavazást kezdeményezett ez ügyben, valamint két további, politikailag érzékeny témában. A népszavazást néhány napon belül a szenátus, melyben a PO-nak többsége van, jóvá is hagyta. Emellett Komorowski ígéretet tett arra is, hogy lazít a nyugdíjkorhatárt emelő, általa is jóváhagyott 2011-es törvényen, s az erre irányuló javaslatot napokon belül be is adná. A lengyelek folytatódó kivándorlására való tekintettel emellett kilátásba helyezett egy 100 ezer fiatal foglalkoztatását elősegítő, 3 milliárd zlotys (mintegy 200 milliárd forintos) programot is.
Andrzej Duda 45 éves jogász, államtitkár-helyettesi posztot töltött be Lech Kaczynski elnöki hivatalában. 2011-től parlamenti, 2014-től pedig európai parlamenti képviselő. Kampányában fontos szerepet kapott családja is. Felesége, Agata Kornhauser-Duda némettanár, apósa, Julian Kornhauser neves költő. A jelöltsége elején sokak által másodrangú politikusnak minősített Duda a nagystílű, amerikai stílusú kampány során fokozatosan növelte támogatottságát. Szociális és gazdasági témákat helyezett előtérbe, külpolitikai kérdésekben a nemzeti szuverenitáson alapuló európai integráció, a NATO erőteljesebb lengyelországi jelenléte mellett állt ki. Gazdasági témákban több tekintetben – az adókérdéseket, a devizahitelesek támogatását, a külföldi nagy cégek szerepét illetően – a magyar megoldások követését javasolta. Világnézeti, bioetikai témákban következetesen kiállt a katolikus tanítás mellett.
Duda választási megállapodást kötött a legnagyobb lengyel szakszervezettel, a jobboldali Szolidaritással. A másik két nagy szakszervezet – a baloldali OPZZ és a független FZZ – egyik jelöltet sem támogatja.
Komorowskinak számos híres közéleti személyiség fejezte ki támogatását, köztük Andrzej Wajda filmrendező, Aleksander Kwasniewski volt elnök, a volt lengyel külügyminiszterek többsége, valamint a rendszerváltás előtti tábornokok csoportja, köztük olyanok, akik részt vettek az 1981-es hadiállapot bevezetésében.
A protesztszavazatok nagy részét – a voksok 20,8 százalékát – begyűjtő Pawel Kukiz a második forduló előtt egyik jelöltet sem támogatja. A TNS közvélemény-kutató intézet múlt heti felmérése szerint választóinak 52 százaléka Dudára, 26 százalékuk Komorowskira szavazna, míg 17 százalékuk nem tudta eldönteni, kire szavazzon, 5 százalék pedig nem is kíván voksolni.
A vasárnapi szavazás este 9 óráig tart, a fő lengyel tévécsatornák ezután teszik közzé az Ipsos közvélemény-kutató intézet által készített exit pollokat.
