A stockholmi intézet adatai szerint az idei év elején kilenc országnak – Oroszországnak, az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Kínának, Indiának, Pakisztánnak, Izraelnek és Észak-Koreának – 15 850 atomtöltete volt, ezek közül 4,3 ezer volt bevethető – rakétákra felszerelt – állapotban, és 1,8 ezer teljes hadkészültségben. Összehasonlításképpen: tíz évvel ezelőtt, 2010-ben 22 600 atomtöltetet tároltak világszerte, közülük 7650 volt bevethető.
Összességében a világon az atomtöltetek száma csökkent, elsősorban a teljes atomarzenál 90 százalékát birtokló Egyesült Államok és Oroszország jóvoltából. Az előbbinek 7260, az utóbbinak pedig 7500 atomtöltete volt az év elején. A SIPRI szerint mindkét ország azonban jelentős és költséges korszerűsítési programokat folytat, modernizálja hordozóeszközeit, atomtölteteit és a gyártásukat.
Az 1968-as atomsorompó-szerződés által hivatalosan elismert másik három atomhatalom közül Franciaországnak 300, Kínának 260, Nagy-Britanniának 215 atomtöltete van, és ők is fejlesztenek vagy hadrendbe állítanak új fegyverrendszereket, vagy bejelentették, hogy vannak ilyen szándékaik. Kína esetében viszont a nukleáris fegyverkészletek mérsékelt növekedése tapasztalható.
A többi, atomfegyvert birtokló ország közül Pakisztánnak 100-120, Indiának 90-110 és Izraelnek 80 atomtöltete van. Észak-Korea becslések szerint az év elején hat-nyolc atomtöltetet birtokolt. Pakisztán és India tovább növeli atomfegyverkészleteit és fejleszti hordozórakétáit, míg Izrael új, nagy hatótávolságú, atomtöltet hordozására képes ballisztikus rakétát tesztel. A kilencedik atomhatalom, Észak-Korea is fejleszt, de nem tudni, hogy birtokában van-e már olyan atomtöltetnek, amely felszerelhető ballisztikus rakétára.
Shannon Kile, a SIPRI munkatársa szerint jóllehet a nemzetközi közösségben fogadkoznak, elsődleges fontosságú cél az atomleszerelés, az atomhatalmak által folytatott modernizációs programok arról tanúskodnak, hogy határozatlan ideig meg akarják őrizni nukleáris arzenáljukat.
