Érkezik a szaúdi „segítség” Európának: 200 mecsetet építenének

Rijád fél a terroristáktól és lefoglalja őket az olajárak esése is. Nem kérnek a menekültekből, és egészen furcsa ötlettel álltak elő.

Pedig a helyzetért jelentős felelősség terheli Szaúd-Arábiát is: háborút folytat a síitákkal szemben, de hozzájárult a szíriai helyzet eszkalálódásához is. A szaúdi titkosszolgálatot korábban vezető Bandar bin Sultan Al Saud ki is jelentette: „nem fog sok idő beletelni a Közel-Keleten, hogy azt kiáltsák, Isten segítse meg a síitákat”. Szaúd-Arábia a szíriai rezsim egyik fontos ellenfele is, így támogatják az Aszad ellen felkelő szunnitákat, míg a szír kormány mellett a síita Irán áll ki. De Rijád szemben áll az Iszlám Állammal is, miután a terrorszervezet már többször célba vette őket. Ebből is fakadnak azok a biztonsági aggodalmak, melyek miatt az állam nem szeretne menekülteket fogadni – írja a Yahoo News. Így vélekedett Sultan Barakat, a Brookings Doha Center munkatársa is: „az öbölmenti államok jelentősen beleszóltak már Szíria politikai életébe, és aggódhatnak, ki érkezne az országukba és mit tenne, ha már ott van”.

A Daily Mail szerint menekültügyi kérelem helyett a szírek igényelhetnek költséges turistavízumot, hogy belépjenek Szaúd-Arábiába, de az esélyük így is kicsi, hogy az országba jussanak és ott is maradjanak. Az öbölmenti országok szerint kockázatos lenne befogadniuk a szíriai menekülteket, hiszen a civil menekülők közé keveredő szélsőségesek komoly fenyegetést jelentenek a szaúdi állampolgárokra. Azért persze akadnak szírek Szaúd-Arábiában is: mint a Bloomberg írja Nabil Othmanra, az UNHCR képviselőjére hivatkozva: 500 ezer szíriai él az államban, a hivatalos dokumentumok szerint pedig ők „nyomorúságos helyzetbe került arab testvéreink és nővéreink”.

Nem minden közel-keleti ország kezeli szaúdi módon a menekülthelyzetet: Jordánia és Libanon például menekültek millióit fogadja be. A Quartz felelős szerkesztője, Bobby Ghosh szerint pedig Szaúd-Arábia jelentékeny szaktudást halmozott fel az érkezők ellátásában. „Semmi ok sincs rá, hogy ezt a szakértelmet ne lehessen felhasználni humanitárius segítségnyújtás során” – idézte az újságírót a Daily Mail.

A szír menekültek többsége egyébként továbbra is a Közel-Keleten tartózkodik, nem pedig Európában. Török menekülttáborokban 1,9 millióan élnek, Libanonban 1,1 millióan, Jordániában 629 ezren, Észak-Irakban 249 ezren, Egyiptomban pedig 132 ezren – legalábbis az ENSZ adatai szerint. Augusztus végére több mint négymillió szíriai menekült el otthonából a Yahoo News szerint.

A 200 németországi mecset építéséről szóló hír kapcsán érdemes megjegyezni: a Wikipedia 47 németországi mecsetről tud jelenleg, ezek közül a legrégebbi 1779-ben épült Schwetzingenben. A Friedrech Ebert Foundation felmérése szerint új mecsetekre is bőven lesz majd igény a jövőben. Arról egyelőre nincs hír, Németország mit szól a tervhez. Ugyanakkor Szaúd-Arábia tevékenysége közel sem nyeri el minden hívő tetszését. A muszlimként élő szociológus, Káldos János márciusban azt nyilatkozta a Mandinernek: „Szaúd-Arábia, amely a térség legerősebb gazdasági hatalma, egyben uralja az iszlám központjait, és katasztrofális hatással van a Közel-Kelet modernizációs potenciáljára. A szaúdi vahabizmus nemhogy a modernitásra keresne választ, de az oszmán vagy a korábbi arab társadalmak viszonyaihoz képest is egy archaikusabbnak tűnő, de a valóságban korábban soha nem létezett berendezkedést képvisel, amely az ortodox iszlám legszigorúbb, hanbalita vallásgyakorlata vulgarizált változatának és a helyi szokásjognak egyfajta keveréke.”

Szaúd-Arábiának, úgy tűnik, jobb dolga is van, minthogy a menekültekkel foglalkozzon: például hogy rendezze Oroszországgal a viszonyát. Ez energiaügyekben megvalósulni is látszik: Salman királyt már Moszkvába is meghívták a Business Insider szerint, bár korábban Szíriával kapcsolatban ellentétes oldalon álltak. Arkady Dvorkovich orosz miniszterelnök-helyettes, aki országa energiapolitikájáért is felel, a lap szerint visszafogottan nyilatkozott annak kapcsán: tényleg átlendülhetnek-e a holtponton az OPEC-et (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) illetően és kiegyezhetnek-e Szaúd-Arábiával. Ami jól is jönne az arab államnak, mert ugyan még van mozgástere, de a költségvetési deficit a büdzsé 20 százalékát teszi ki, egyre több pénz megy el jóléti kiadásokra és katonai expanzióra. Egy külpolitikai veterán szerint rejtélyes, merre kívánnak indulni a szaúdiak Salman király uralma alatt. „A legkiszámíthatóbb országok sorából átléptek a legkiszámíthatatlanabbakéba” – idézte a szakértőt a Business Insider.

Az olajárak esése kétségkívül nem tesz jót Szaúd-Arábiának, így a BBC is arról számolt be, hogy válaszul a kiadásokat vágják meg, és elhalasztanak néhány állami beruházást. Ibrahim al-Assaf pénzügyminiszter a CNBC Arabiának arról beszélt, hogy országa jól fog tudni működni alacsony olajárak mellett is. Látható tehát, hogy hiába követelik annyian Szaúd-Arábiától a menekültek befogadását, inkább mással van elfoglalva, ha pedig nagyon szorongatva érzi magát, maximum ad kicsivel több pénzt és építtet néhány mecsetet.