– A felső-ausztriai megerősödést látva a bécsi tartományi választások előtt mik a várakozásai, céljai pártjának?
– Mindkét tartományban esélyünk van arra, hogy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a történelme legjobb eredményét elérje. Felső-Ausztriában ez már sikerült is. Ha hihetünk a felméréseknek, akkor Bécsben is lehetséges a szavazatok több mint 30 százalékát elérni.
– Sokak meglepetésére közben már közösen kormányoznak a szocialistákkal Burgenlandban. Kötne koalíciót Michael Häupllal, Bécs jelenlegi SPÖ-s polgármesterével is?
– A burgenlandi koalíció, amely legalább ott véget vetett az FPÖ kirekesztésének, nagyon jól működik. Egyértelmű jelzés az összes pártnak, hogy egy demokratikusan, a választók által legitimált pártot nem lehet kirekeszteni. Mi alapvetően senkit nem rekesztünk ki, így Häupl polgármestert sem. Csakhogy Häupl a bécsi választás után már nem lesz polgármester, hanem még a választás éjszakáján lemond. Így a kérdés fel sem vetődik. És higgyen nekem, az SPÖ-ben is vannak értelmes és a jövőbe tekintő erők, amelyek azonnal kívánják, hogy az ország problémáinak megoldása kerüljön előtérbe az ideológiai megkövesedés helyett.
– Kikkel lépne koalícióra, ha a legtöbb szavazatot kapja, de nincs meg egyedül a többsége a tartományi parlamentben?
– Első helyezettként a másodikkal tárgyalnék először, majd a harmadikkal, és így tovább. Az FPÖ senkit nem rekeszt ki.
– Mi lenne az első teendője Bécs polgármestereként, tartományi elnökként?
– Először is a városháza minden tisztviselőjének bemutatkoznék, meghallgatnám a problémáikat és felvetéseiket.
– A korábbi ÖVP-s EP-képviselőnő, Bécs I. kerületének jelenlegi polgármestere, Ursula Stenzel most az FPÖ jelöltjeként indul. Milyen közös pontjai vannak a Bécs legelitebb kerületét vezető újságírónőnek a szavazatait elsősorban proletárnegyedekből szerző, magát „szociális és hazafias pártként” aposztrofáló FPÖ-vel?
– A közös célunk az, hogy polgári–liberális többséget szerezzünk Bécsben. Évek óta együttműködünk szakmai kérdésekben Stenzellel. Azzal, hogy most őt jelöljük, a legjobb úton vagyunk ahhoz, hogy a szociális komponenseket egy igazi értékelvű néppártéval kiegészítsük – tehát egy szociális néppártot hozzunk létre, aminek egy célja van, hogy Bécset az SPÖ igája alól kiszabadítsuk.
– Ursula Stenzel gyakran hangsúlyozza keresztény és zsidó gyökereit. Az FPÖ-vel szemben gyakran felvetődik a neonáci csoportosulásokhoz való közelség vádja. Hogyan lehet zsidó politikusokat, mint a tartományi képviselő David Lasar és Ursula Stenzel, holokauszttagadókkal, Burschenschaft-gárdistákkal (a szélsőjobbal gyakran hírbe hozott egyetemi diákszövetségek) egy pártban tartani?
– Ebből is láthatja, hogy ezek az igaztalan állítások tulajdonképpen a politikai ellenfeleink rágalmai, amelyek abból fakadnak, hogy nagyon népszerűek vagyunk, és ezért ők pánikból a lenácizás eszközéhez nyúlnak. Az emberek már nem hisznek ezeknek a megbélyegzéseknek. Az FPÖ nyitott párt, ahol mindenki együtt dolgozhat, aki lelkesedik a mi értékeinkért.
– A burgenlandi választási kampányban meglehetősen bizarr volt, hogy az „idegenek, kifelé!” szellemiségű FPÖ-s plakátokat magyar alvállalkozók rakták ki. Az FPÖ-höz közeli értelmiség Zur Zeit című lapját nem Ausztriában, hanem korábban Vácott, jelenleg pedig Pozsonyban nyomtatják. Nem mond ez ellen az „Österreich zuerst!” (Először Ausztria!) jelmondatnak?
– Nálunk nincsen „idegenek, kifelé!” szellemiség, a plakátokon sem. A burgenlandi plakátjainkat az általunk megbízott közterületi reklámcég alvállalkozója rakta ki, ez tehát nem a mi kompetenciánk. A Zur Zeit pedig az FPÖ-től teljesen független sajtótermék.
– Az FPÖ sajtóközleményeiben gyakran írnak „keleti bandákról” és „keleti bűnözésről”, illetve magyarokról, szlovákokról, románokról, bolgárokról. Felvetik, hogy lopásokat és egyéb bűncselekményeket követnek el Ausztriában. Köztudomású, hogy azok a személyek általában nem etnikai értelemben vett magyarok, románok. Miért nem a valódi etnikai hovatartozásukat írja le ezeknek a személyeknek, illetve ha ezt az ön által is gyakran kritizált politikai korrektség jegyében nem meri megtenni, akkor egyáltalán miért nevezi meg az állampolgárságot a bűnügyi témájú sajtóközleményekben? Szerintem vagy a valódi etnikai hovatartozást kellene feltüntetni, vagy semmit.
– Mi ebben az ügyben nagyon szigorúan tartjuk magunkat a belügyminisztérium statisztikáihoz, amely az elfogott bűnelkövetők állampolgárságát pontosan feljegyzi. Az etnikai hovatartozásról nem gyűjt adatokat.
– Az FPÖ politikusai, köztük ön is, a saját osztrák testvérpártjánál, az ÖVP-nél is jobban dicsérik az Orbán-kormányt. Néhány nappal ezelőtt a parlamenti felszólalásában is ezt tette. Egészen pontosan mit becsül az Orbán-kormányban? Kormányfőként ön is építene határzárat, mint ahogy a sajtóközleményekben is szerepel?
– Látva a növekvő káoszt, amelyet az osztrák szövetségi kormány fejetlen és felelőtlen politikája okozott – összhangban az európai intézményekkel –, azonnal irányváltásra van szükség. Egyedül Magyarország tartotta be a nemzetközi egyezményekből és az EU-s szerződésekből eredő kötelezettségeit, és próbál – elsősorban Ausztria és Németország mint az illegális bevándorlók áradata számára leginkább vonzó terület érdekében – rendezett határellenőrzést fenntartani. A saját határok őrzése és annak a meghatározása, hogy egy országban ki telepedhet le, minden demokratikusan irányított nép alapvető jogaihoz tartozik. Semmit nem változtat ezen, ha minden illegális bevándorlót és menedékkérőt „menekültnek” neveznek át. Werner Faymann osztrák kormányfőnek a lehető leghamarabb bocsánatot kellene kérnie a magyar miniszterelnöktől, Orbán Viktortól a kínos beszólásáért.
– Találkozott már Orbán Viktorral? Amennyiben igen, mi volt a benyomása?
– Sajnos még nem részesültem ebben az örömben, de szívesen találkoznék vele.
– Néhány évvel ezelőtt voltak kapcsolatépítési, közeledési próbálkozások az FPÖ és a Jobbik között, amelyek kudarcba fulladtak. Ön és Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front európai parlamenti képviselője többször is hangsúlyozta, hogy nem kívánják a közös pártcsaládjukban látni a Jobbikot. Mik a problémás pontok a magyar és az osztrák nemzeti radikálisok között?
– Semmilyen kapcsolatunk nincs a Jobbikkal.
