Bezárni az ollót az élelemellátás és fogyasztás között a világ élelmiszeriparának egyik kiemelt feladata, miközben törekedni kell arra is, hogy az esetleges hirtelen behatásokkor csökkenjenek a kiszámíthatatlan elemek – írja a biztosítótársaság.
2002-ben ugyanis határozott jelét adta a természet, hogy egy jelentéktelennek tűnő éghajlati változás távoli országokban tragédiákhoz vezetnek. Akkor az Atlanti-óceán áramlatai mentén mozgó klímajelenség, az El Nino a szokásosnál pár fokkal magasabb hőmérsékleten érkezett, aminek következtében Indiában, Bangladesben és Pakisztánban is nagy szárazság jött létre. Ebből indult ki elemzésében a Lloyds, elképzelésük szerint 2050-ig az El Nino felmelegedése indítja majd el a halálos láncreakciót. Télen Kanadában és Észak-Amerikában a szélsőséges légköri változás először nagy havazásokhoz, majd a meleg levegő leereszkedése nyomán heves áradásokhoz vezet. Ennek nyomán 17,5 ezer négyzetmérföldnyi termőföld kerül víz alá – az éves szójatermés huszonhét, a gabonáé tizenkilenc százalékkal esik vissza. Nyáron a csendes-óceáni térségen is megváltozik az éghajlat, míg Indiában elmarad a termést garantáló éves monszun, Nepálban és Pakisztán északi részén heves esőzésekre kerül sor, Ausztráliában pedig szokatlan lehűlések várhatók. Ennek következtében, India gabonatermesztése tizenegy százalékkal, rizstermesztése tizennyolc százalékkal esik vissza, Ausztráliában pedig a termés ötven százaléka vész el. Szárazság gyötri egész Délkelet-Ázsiát.
A latin-amerikai tél abnormálisan meleg lesz, s a téli fagyok nélkül kórokozók és betegségek lepik el az ültetvényeket. Megvizsgálva a növényeket pusztító fertőzések természetét, a Lloyds figyelmeztet: az ötvenes, hatvanas és kilencvenes években is kontinenseket ívelt át egy-egy szívós kórokozó. Ettől tarthatunk a jövőben is. A meleg tél következtében életre kelt törzsek hamarosan Oroszországban és a Kaukázus térségében ütik fel a fejüket.
