Megjelent az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) 2015-re vonatkozó „éhínségtérképe”. A nemzetközi szervezet minden évben ekként szemlélteti honlapján a világ nélkülöző népeit, jelentésük szerint idén 795 millió ember nem jut elegendő táplálékhoz naponta. Hat ország, az afrikai Namíbia, Zambia, a Közép-afrikai Köztársaság, Libéria, valamint Haiti és Észak-Korea lakosságának több mint 35 százaléka nem lakhat jól mindennap. A hosszabb távú folyamatokat vizsgálva azonban a FAO úgy látja, a helyzet javul. 216 millió emberrel kevesebb éhezik, mint huszonöt évvel ezelőtt, a korábban előírt, javuló statisztikák eredményeit a fejlődő országok több mint fele teljesítette. Különösen jól szerepeltek e tekintetben a közép- és délkelet-ázsiai országok, valamint a nyugat-afrikai régió.
Ezek a számok pedig nem csak humanitás szempontjából különösen fontosak, a szükséges élelmiszer megteremtésének egyebek között üzleti, politikai és ami a legfontosabb, biztonsági vetületei vannak. Szintén a FAO tette közzé az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó, élelmiszer-biztonsági elemzését 2009-ben. A Hogyan etessük meg a világot? című tanulmány ugyanis demográfiai trendeket követve kimutatta, 2050-re az élelmiszer-termelési képességet több mint duplájára kell emelni, a 2009-beli szinthez képest.
Ahogy ez a krónikus nyomás növekszik, úgy válik az élelmiszeripar egyre sebezhetőbbé a hirtelen jött hatásokra – írja a brit pénzintézet, a Lloyds Bank, hivatkozva a FAO 2009-ben írt tanulmányára. Az idén júniusban megjelent elemzés a biztosítási iparág szempontjából vizsgálja a globális élelmiszerpiac sebezhetőségét, elképzelésük szerint, legkésőbb 2051-ben tömeges éhínség söpörhet végig a világon. Elemzésüket éghajlati trendek és korábban már azonosított veszélyességi tényezők alapján készítették el. A prognózis szerint a tragédia kiváltó oka a túlnépesedés, illetve a légköri viszonyokban beállt változás lesz, következménye pedig, hogy az erős kölcsönös függőségben működő globális élelmiszeripar teljesen összeomlik, mi-után a bonyolult termelői lánc egy-egy eleme megbénult.
Bezárni az ollót az élelemellátás és fogyasztás között a világ élelmiszeriparának egyik kiemelt feladata, miközben törekedni kell arra is, hogy az esetleges hirtelen behatásokkor csökkenjenek a kiszámíthatatlan elemek – írja a biztosítótársaság.
2002-ben ugyanis határozott jelét adta a természet, hogy egy jelentéktelennek tűnő éghajlati változás távoli országokban tragédiákhoz vezetnek. Akkor az Atlanti-óceán áramlatai mentén mozgó klímajelenség, az El Nino a szokásosnál pár fokkal magasabb hőmérsékleten érkezett, aminek következtében Indiában, Bangladesben és Pakisztánban is nagy szárazság jött létre. Ebből indult ki elemzésében a Lloyds, elképzelésük szerint 2050-ig az El Nino felmelegedése indítja majd el a halálos láncreakciót. Télen Kanadában és Észak-Amerikában a szélsőséges légköri változás először nagy havazásokhoz, majd a meleg levegő leereszkedése nyomán heves áradásokhoz vezet. Ennek nyomán 17,5 ezer négyzetmérföldnyi termőföld kerül víz alá – az éves szójatermés huszonhét, a gabonáé tizenkilenc százalékkal esik vissza. Nyáron a csendes-óceáni térségen is megváltozik az éghajlat, míg Indiában elmarad a termést garantáló éves monszun, Nepálban és Pakisztán északi részén heves esőzésekre kerül sor, Ausztráliában pedig szokatlan lehűlések várhatók. Ennek következtében, India gabonatermesztése tizenegy százalékkal, rizstermesztése tizennyolc százalékkal esik vissza, Ausztráliában pedig a termés ötven százaléka vész el. Szárazság gyötri egész Délkelet-Ázsiát.
A latin-amerikai tél abnormálisan meleg lesz, s a téli fagyok nélkül kórokozók és betegségek lepik el az ültetvényeket. Megvizsgálva a növényeket pusztító fertőzések természetét, a Lloyds figyelmeztet: az ötvenes, hatvanas és kilencvenes években is kontinenseket ívelt át egy-egy szívós kórokozó. Ettől tarthatunk a jövőben is. A meleg tél következtében életre kelt törzsek hamarosan Oroszországban és a Kaukázus térségében ütik fel a fejüket.
A gabona- és szójatermés tömeges pusztulása következtében, a globális élelmiszerexport huszonöt százalékkal csökken, az árak három-négyszeresükre növekednek. A magas árak miatt az állattartók korábban levágják állataikat, ez hamarosan a hús árának emelkedéséhez vezet. Mindez kihat a kelet-közép-európai piacra, a Lloyds szerint multinacionális cégek vásárolhatják fel a térség mezőgazdasági cégeit.
A pénzintézet szerint India és Kína egyre agresszívabb lépéseket tesz, a lakosságuk élelmiszer-ellátása érdekében. Közben a Közel-Keleten és Afrikában kitörnek az első éhséglázadások, mindez a szélsőséges politikai csoportoknak kedvez. Nigériából szétterjedve Közép-Afrikában átveszi az irányítást a Boko Haram terrorszervezet, északon sorra nyeri a választásokat a Muszlim Testvériség. Eközben Jemen összeomlik, Pakisztán és India pedig konfliktusokba kezd. Ukrajnában a helyzet gyorsan romlik, Oroszország benyomul hadseregével a keleti területekre. A kaotikus állapotokat kihasználja majd a terrorizmus, ezért a jelenség olyan fontossá válik majd, hogy a Lloyds javasolja a biztosítószakmának: érdemes elkezdeni külön is vizsgálni ennek az előfordulási esélyeit.
Hogy a Lloyds pontosan képes-e előrejelezni a katasztrófát, még kérdéses. Az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) Klíma-előrejelzési Központja ugyanis augusztusban arra figyelmeztetett: az idei El Nino lényegesen erősebb lesz.
