Lengyelország biztonsága szempontjából kulcsfontosságú a helyzet stabilizálódása a szomszédos Ukrajnában. Ezért aztán érthető, hogy Varsó a válság kirobbanása óta aktív szerepet igyekszik játszani a történések alakításában. Már a Majdanon felszólaltak a lengyel politikusok, Aleksander Kwasniewski a brit Pat Coxszal az Európai Parlament ukrajnai különmegbízottja volt, Radek Sikorski akkori külügyminiszter pedig német és francia kollégáival a helyzet kiéleződésekor kudarcba fulladt közvetítési kísérletet tett a hatalom és az ellenzék között. Ettől fogva a szerepét többek szerint túljátszó Varsó fokozatosan kiszorult a béketeremtő kísérletekből, így a minszki folyamatnak sem részese. Ezt a jelenleg már javában folyó választási kampányban az ellenzék a kormányzó Polgári Platform szemére is veti.
Érezhetően folyt a verseny kormány és ellenzék között a krynicai fórum idején is. Míg az ellenzék jelöltjeként elnökké választott Andrzej Duda azt hangsúlyozta, hogy Varsónak közvetlenül ki kell vennie a részét a rendezésből, addig Ewa Kopacz kormányfő ukrán kollégájával, Arszenyij Jacenyukkal találkozva támogatta a minszki folyamatot, ugyanakkor rámutatott a kelet-ukrajnai helyzet ingatag voltára, s hitet tett Ukrajna európai integrációjának a támogatása mellett. Ezt konkrét segítséggel is megfejelte, hiszen Varsó 100 millió eurós hitelt ad Kijevnek, mindenekelőtt a határátkelők korszerűsítésére.
Lengyelország Hollandiával közösen 2,5 millió euróval támogatja az Oroszország és a Nyugat között folyó információs háborúban a független orosz nyelvű adókat és portálokat, egy orosz nyelvű tévéadó létrehozásáról azonban már letettek. Az októberi választások egyértelmű esélyesének – nem véletlenül kapta Krynicában az Év Embere díjat Jaroslaw Kaczynski – tartott ellenzéki Jog és Igazságosság kormányfőjelöltje, Beata Szydlo eközben a fórumon arról beszélt, hogy a biztonsági helyzetre tekintettel 50 százalékkal, a GDP 3 százalékára emelnék a katonai költségvetést.
S míg a politikusok e kérdésben is kampányoltak, addig a szakértők a békeesélyek mellett egy Ukrajnának nyújtandó Marshall-terv szükségességéről beszéltek, s jobb híján azt latolgatták, elképzelhető-e egy hatalomváltás Oroszországban.
Egyeztettek a minszkiek. Telefonos konferenciát tartottak Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország vezetői a kelet-ukrajnai békeszerződés megvalósításáról. A Kreml tájékoztatása szerint a fegyverkivonásról, helyi választások tartásáról tárgyaltak, továbbá arról, hogy különleges státust ajánlanak fel a szakadár területeknek a februári békeszerződés szellemében. (MN)
