„Az Egyesült Államok kész együttműködni bármely országgal, beleértve Oroszországot és Iránt – mondta. – De be kell ismernünk, hogy annyi vérontás, annyi mészárlás után nem lehet visszatérés a háború előtti status quóhoz.” Obama zsarnoknak nevezte Bassár el-Aszad szíriai elnököt, és hangoztatta, hogy Szíriában „irányított hatalmi átmenetre” van szükség.
Barack Obama a nap folyamán később találkozik majd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, kettejük megbeszélésén hangsúlyosan szerepel majd a Moszkvával szövetséges Aszad elnök és rendszerének sorsa is.
Az amerikai elnök a világszervezet fórumán leszögezte, hogy szó sem lehet az olyan „apokaliptikus szekták” megtűréséről, mint amilyen az Iszlám Állam terrorszervezet, és az Egyesült Államok „nem kér elnézést” azért, hogy a katonai erejét beveti ellene.
Szavai szerint az Oroszország ellen bevezetett amerikai szankciók nem a hidegháborúhoz való visszatérés szándékát tükrözik, de szavai szerint a világ nem lehet tétlen, miközben Oroszország büntetlenül sérti meg Ukrajna szuverenitását. „Ha ez következmények nélkül megtörténik Ukrajnában, akkor minden itt egybegyűlt országgal megtörténhet” – fogalmazott.
Az amerikai elnök a nemzetközi rend erejére és a háború megakadályozására vonatkozó példaként emelte ki az iráni nukleáris program korlátozásáról megkötött megállapodást. Hangsúlyozta, hogy Oroszország az Egyesült Államok partnere volt a cél elérésében.
Elmondta, hogy szükség esetén kész a katonai erőt alkalmazni a globális kihívások megoldása érdekében, de leszögezte, hogy a világot nem vezetheti olyan filozófia, amely szerint „a hatalom alakítja a jogot”. Sürgette, hogy az amerikai kongresszus oldja fel a Kuba elleni embargót.
A világszervezet szónoki emelvényéről elmondott, 43 perces beszédében – többi állam- és kormányfő rendszerint 15 percet kap – Obama most először nem tett említés az izraeli–palesztin konfliktusról.
„Fel szeretném szólítani az egész világot, és mindenekelőtt térségem országait, hozzanak létre egységfrontot a szélsőségesség és az erőszak ellen” – hangsúlyozta Haszán Róháni iráni államfő, aki bírálta a nemzetközi közösséget, amiért kudarcot vallott az iraki, szíriai és jemeni konfliktusokkal szemben.
Róháni szerint az Egyesült Államok közel-keleti külpolitikája „vetette el a megosztottság és a szélsőségesség” magjait. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a mai háborúk, a pusztítás és a terror gyökerei a tegnapi megszállásban és katonai megszállásokban gyökereznek”.
Az iráni elnök azt is kijelentette: országa kész segíteni a szíriai és jemeni demokrácia megteremtését. „A hatalomnak inkább a választással, mintsem a fegyverekkel való konszolidálását támogatjuk” – mondta Róháni, akinek országa a szíriai rendszer és a jemeni síita lázadók szövetségese. „Ahogyan segítettünk a demokráciát létrehozni Irakban és Afganisztánban, úgy készek vagyunk elvinni a demokráciát Szíriába és Jemenbe is.”
Az iráni elnök hangsúlyozta: országa soha nem törekedett atomfegyverek gyártására, és igazságtalannak nevezte az Irán elleni szankciókat.
Az év végi klímacsúcsnak otthont adó Franciaország 2020-ig kétmilliárd euróval növeli a klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulását – jelentette be az ENSZ-közgyűlés általános vitáján hétfőn New Yorkban Francois Hollande francia elnök.
Hollande elmondta, hogy Franciaország a közös európai értékek alapján kész a válságövezetekből érkező menekültek befogadására, de hangsúlyozta, hogy a világnak ki kell vennie részét a probléma kezeléséből és nagyobb támogatást kell nyújtania az olyan nemzetközi szervezetek működéséhez a Szíriával szomszédos országokban, mint az ENSZ Menekültügyi főbiztosának hivatala, vagy a Világélelmezési Program.
Leszögezte, hogy a „diktátor” Bassár el-Aszad elnök nem lehet részese a szíriai rendezésnek, mert az „áldozatok és a hóhér” nem ülhetnek le egy tárgyalóasztalhoz. Felszólalása előtt Hollande elnök újságíróknak elmondta: Franciaország kész együttműködni Oroszországgal és Iránnal a szíriai válság megoldása érdekében, de Moszkvának és Teheránnak meg kell értenie, hogy Aszad ebben nem kaphat szerepet.
