Komoly változásokat hozhat a magáncélú internetes letöltések megítélésében a TPP-egyezmény – derült ki, miután a WikiLeaks kiszivárogtatta a megállapodás napokban véglegesített szövegének szellemi tulajdonnal foglalkozó fejezetét. Eszerint az internetszolgáltatóknak jelenteniük kellene, ha hálózatukon azt észlelik, hogy valaki jogvédett tartalmat – zenét, filmeket, számítógépes játékokat vagy mondjuk elektronikus könyveket – tölt le jogtalanul, és ezért az aláíróknak módosítaniuk kellene majd a jelenleg vonatkozó jogszabályaikat. A megállapodás adatvédelmi részleteit elemző Torrentfreak hírportál rámutatott, noha ezt nem mindenkinek kellene kötelező jelleggel megtennie, ám az aláíró államoknak minden jogi eszközzel erre kellene ösztönöznie a szolgáltatókat. Például azzal, hogy a jogsértés jelentésével és a jogsértő személyes adatainak átadásával mentesülhetnének a felelősség alól.
Külön érdekes lehet az is, hogy a nem pénzszerzés, hanem saját felhasználásra letöltők is akár letöltendő börtönt kaphatnak mondjuk egy film letöltése miatt. A digitális jogokkal foglalkozó amerikai Electronic Frontier Foundation szerint ezzel a lépéssel az internetes szolgáltatók nem lesznek mások, mint a jogdíjakat erőszakosan kikényszerítő, elnyomó szervezetek. Egyes aláíró országokban a művészeti alkotások is megszenvedhetik az új szabályozást. Ilyen például Kanada, ahol eddig az volt a gyakorlat, hogy 50 évvel a szerző halála után szabadon fogyaszthatóvá váltak az alkotásai. Most ez az amerikaival megegyező időtartamra, azaz 70 évre nő. Michael Geist szerint így ismert kanadai művészek százai tűnnek el a süllyesztőben, válnak alkotásaik elérhetetlenné. A jogászprofesszor szerint a kanadaiaknak a művek jogdíjainak kompenzálása évi 100 millió dolláros költséget jelentene, amit nem valószínű, hogy kifizetnek.
A TPP-szerződést a világ GDP-jének 40 százalékát adó tizenkét ország, köztük az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália és Szingapúr fogadta el. Az európai országok, úgy tűnik, nem valószínű, hogy csatlakoznának, mert például az adatátadásra vonatkozó uniós előírások szigorúbban védik az egyes felhasználókat. Ennek ellenére, a TPP alapján közvetve akár egy magyar internetező személyes adatait is kiadhatják az amerikai hatóságoknak, amennyiben a zenét vagy a filmet egy amerikai adatparkból tölti le.
