Az USS Lassen átlépte a mesterséges szigetektől számított 12 tengeri mérföldes határt, amelyen belül Kína saját felségvizeinek tekinti a zátonyokat körülvevő területet. A hadihajó korábbi közlések szerint több órán át fog járőrözni a kínaiak által maguknak követelt tengeri területeken.
A neve elhallgatását kérő tisztviselő elmondta, a USS Lassen járőrözése a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalán való kínai területi követeléseket megtámadni hivatott amerikai lépések sorozatának kezdetét jelölik.
Peking „határozott tiltakozását” és „nagyfokú elégedetlenségét” fejezi ki, amiért az Egyesült Államok haditengerészete járőrtevékenységét kiterjesztve megközelítette „a kínai Nansa-szigetek Csubi zátonyát a Dél-kínai-tengeren” – hangoztatta a külügyminisztérium szóvivője keddi közleményében.
Vang Ji külügyminiszter pedig a történtekre reagálva arra figyelmeztette Washingtont, hogy ne cselekedjen meggondolatlanul, és „a semmiből ne idézzen elő bajt” a Dél-Kínai-tengeren. „Azt tanácsoljuk az amerikai félnek, hogy kétszer is gondolja meg, mielőtt cselekszik” – fogalmazott.
„Washington lépése fenyegeti Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit, veszélyezteti a zátonyon tartózkodó kínai személyek és az ott található létesítmények biztonságát, valamint sérti a régió békéjét és biztonságát”
– állapította meg a külügyi szóvivő. A közleményben egyúttal kormánya nevében felszólítja az Egyesült Államokat, hogy „azonnal tegye jóvá hibás cselekedetét”.
A washingtoni kínai nagykövetség közölte, a szabad hajózás fogalmát nem kellene erőfitogtatásra felhasználni, és az Egyesült Államoknak tartózkodnia kellene attól, hogy bármi provokatívat mondjon vagy tegyen, és felelősségteljesen kellene eljárnia a térség békéjének és stabilitásának megőrzése érdekében.
Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője közölte, a Dél-kínai-tengeren zajló műveletekről feltett kérdések megválaszolásában a Pentagon az illetékes szerv, ugyanakkor azt elmondta, az Egyesült Államok jelezte Kínának a vitatott hovatartozású tengeri területeken való szabad kereskedelem fontosságát, hiszen az „kritikus a világgazdaság számára”.
Washington bírálja Pekinget, amiért az zátonyokat és szigeteket tölt fel a Dél-kínai-tengeren, illetve kikötőket, leszállópályákat és egyéb, katonai célokra is felhasználható infrastruktúrát épít a mesterségesen létrehozott szárazföldre. Az Egyesült Államok nem fogadja el Kína szuverenitását e területek felett, és jelezte, hogy haditengerészetének hajói nem fognak tartózkodni attól, hogy szükség esetén használják a Kína által saját fennhatósága alá esőnek tartott vizeket. A kínai kormány közölte, nem fogja engedni, hogy felségvizeit a hajózás szabadságára hivatkozva megsértsék.
Eközben Joko Widodo, Indonézia elnöke a Barack Obamával való hétfői találkozója után közölte, országa csatlakozni szándékozik az Egyesült Államok, Japán és további 10 térségbeli ország között október elején létrejött Csendes-óceáni Partnerség (TPP) néven ismert szabad kereskedelmi megállapodáshoz. Az egyezmény a világ bruttó hazai termékének (GDP) mintegy 40 százalékára lesz hatással, ha a résztvevő országok törvényhozásai jóváhagyják azt.
A TPP-tárgyalásokat 2010-ben kezdte az Egyesült Államok, Ausztrália, Peru, Vietnam, Szingapúr, Új-Zéland, Chile és Brunei. Malajzia 2010-ben, Mexikó és Kanada 2012-ben, Japán 2013-ban csatlakozott.
