Az Aszad-rezsim és az ellenzék képviselői ezúttal sem voltak jelen, a meghívottak listája viszont kibővült a közel-keleti régió és Európa több országával, köztük Jordániával, Katarral, az Egyesült Arab Emírségekkel, Irakkal, Libanonnal, Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával.
Az amerikai külügyminiszter szerint a Szíriával kapcsolatos diplomáciai helyzet hosszú ideje a legígéretesebben alakul a válság megoldására összehívott bécsi értekezlet résztvevőinek köszönhetően. Orosz kollégája azt hangsúlyozta, hogy a szíriai elnök jövőjéről a népnek, és nem a külföldnek kell döntenie.
Közös péntek esti sajtótájékoztatójukon John Kerry hangsúlyozta, hogy a bécsi értekezlet egy új, mindeddig a legígéretesebb diplomáciai folyamat kezdetét jelzi, mert a jövőre koncentrált, és nem a polgárháború okaira. A résztvevők megállapodtak, hogy az ENSZ segítségével kidolgozzák az általános tűzszünet feltételeit, és ezzel párhuzamosan folyik majd a politikai rendezés megújítása. Mindannyian érezzük, hogy a helyzet sürgető - mondta.
Az összes résztvevő – köztük az regionális riválisok, mint Irán és Szaúd-Arábia – megígérte, hogy támogatja a független és világi Szíriát, az ország intézményeinek a fenntartását, az összes szíriai jogainak a megvédését, és hogy küzdeni fog az Iszlám Állam terroristái ellen – hangsúlyozta.
Kerry ismertette a zárónyilatkozat fő pontjait, és azt mondta, hogy úgy érzi, ezúttal a rendezési folyamat „valódi lesz”, mert több kudarcos próbálkozás után most minden résztvevő állam támogatja a folyamatot. Elismerte ugyanakkor, hogy nehéz lesz végig vinni. Bécs csak a kezdet volt, nem a záró fejezet – mondta.
Az amerikai külügyminiszter véletlennek minősítette, hogy Washingtonban éppen pénteken jelentették be az amerikai különleges erők több tucat katonájának az észak-szíriai kurd területre vezénylését, és tagadta, hogy a bejelentéssel befolyásolni akarták a bécsi értekezletet. Ő tudott ugyan a tervekről, de csak péntek reggel értesült a döntés megszületéséről – mondta.
