Aszad jövője képezi a legfontosabb nézeteltérést

Olyan terv is felmerült a nemzetközi tárgyalásokon, mely szerint fél éven belül béke lehet Szíriában.

Az Aszad-rezsim és az ellenzék képviselői ezúttal sem voltak jelen, a meghívottak listája viszont kibővült a közel-keleti régió és Európa több országával, köztük Jordániával, Katarral, az Egyesült Arab Emírségekkel, Irakkal, Libanonnal, Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával.

Az amerikai külügyminiszter szerint a Szíriával kapcsolatos diplomáciai helyzet hosszú ideje a legígéretesebben alakul a válság megoldására összehívott bécsi értekezlet résztvevőinek köszönhetően. Orosz kollégája azt hangsúlyozta, hogy a szíriai elnök jövőjéről a népnek, és nem a külföldnek kell döntenie.

Közös péntek esti sajtótájékoztatójukon John Kerry hangsúlyozta, hogy a bécsi értekezlet egy új, mindeddig a legígéretesebb diplomáciai folyamat kezdetét jelzi, mert a jövőre koncentrált, és nem a polgárháború okaira. A résztvevők megállapodtak, hogy az ENSZ segítségével kidolgozzák az általános tűzszünet feltételeit, és ezzel párhuzamosan folyik majd a politikai rendezés megújítása. Mindannyian érezzük, hogy a helyzet sürgető - mondta.

Az összes résztvevő – köztük az regionális riválisok, mint Irán és Szaúd-Arábia – megígérte, hogy támogatja a független és világi Szíriát, az ország intézményeinek a fenntartását, az összes szíriai jogainak a megvédését, és hogy küzdeni fog az Iszlám Állam terroristái ellen – hangsúlyozta.

Kerry ismertette a zárónyilatkozat fő pontjait, és azt mondta, hogy úgy érzi, ezúttal a rendezési folyamat „valódi lesz”, mert több kudarcos próbálkozás után most minden résztvevő állam támogatja a folyamatot. Elismerte ugyanakkor, hogy nehéz lesz végig vinni. Bécs csak a kezdet volt, nem a záró fejezet – mondta.

Az amerikai külügyminiszter véletlennek minősítette, hogy Washingtonban éppen pénteken jelentették be az amerikai különleges erők több tucat katonájának az észak-szíriai kurd területre vezénylését, és tagadta, hogy a bejelentéssel befolyásolni akarták a bécsi értekezletet. Ő tudott ugyan a tervekről, de csak péntek reggel értesült a döntés megszületéséről – mondta.

Az orosz külügyminiszter azt hangsúlyozta a tájékoztatón, hogy Bassár el-Aszad jövőjéről maguknak a szíriaiaknak kell dönteniük. Egy kérdésre válaszolva cáfolta, hogy Moszkva ragaszkodik az elnök hatalomban tartásához. „Soha nem mondtam, hogy Aszadnak mennie vagy maradnia kell. Azt mondtam, hogy Aszad sorsáról a szíriai népnek kell döntenie, akárcsak a szíriai állam alakulását érintő többi kérdésről. Moszkva a külföldi beavatkozást ellenzi” – jelentette ki.

Lavrov bírálta Washingtont, amiért Damaszkusz vagy az ENSZ felhatalmazása nélkül, egyoldalúan döntött katonák küldéséről Szíriába. Oroszország változatlanul amellett van, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet a nemzetközi jog keretei között folytassák, és a beavatkozó országnak el kell nyernie a kormány beleegyezését, és szükséges hozzá az ENSZ Biztonsági tanácsának a határozata is – mondta.

Az amerikai katonák megjelenése a harctéren még fontosabbá teszi, hogy Oroszország és az Egyesült Államok fegyveres erői együttműködjenek egymással – hangsúlyozta.

A tervezett átfogó tűzszünetet illetően Lavrov kijelentette: az egyetlen terrorista szervezetre sem vonatkozhat. Közölte: az értekezlet résztvevő megállapodtak, hogy összevetik listáikat ezekről a szervezetekről.