„A tárgyalások nyolc órán át tartottak. Minden témával foglalkoztunk, a legnehezebbekkel is. Vannak pontok, amelyekben nincs egyetértés, de sokat haladtunk előre, és ezért két hét múlva ismét találkozunk, ugyanebben az összetételben” – mondta Laurent Fabius.
Bassár el-Aszad szíriai elnök jövőjét illetően volt a legfontosabb nézeteltérés, de voltak olyan témák, amelyekben megállapodás született. Ezek az átmenet folyamata, a választások és az ENSZ szerepe – tette hozzá.
„Fontos gondok megoldatlanul maradtak, de másokban egyetértettünk. A találkozó nem volt könnyű, de történelminek minősül. Ez volt az első alkalom, hogy minden szereplő közös asztalhoz ült, nagyon építő légkörben” – mondta Federica Mogherini, az Európai Unió külpolitikai főképviselője. Ő is kiemelte, hogy még megoldatlan, meddig maradhat hatalmon Aszad.
Philp Hammond brit külügyminiszter szerint egyetértés volt abban, hogy újra össze kell ülni miniszteri szinten a következő hetekben. „A folyamat lendületet vett” – jelentette ki.
Diplomáciai források szerint felmerült egy terv arról, hogy négy-hat hónapon belül tűszünetet kell elérni Szíriában. Ebben még nem állapodtak meg a felek, de fontolgatják az ötletet.
A zárónyilatkozatban a résztvevők országos tűzszünetre, a kormány és ellenzéke között elakadt tárgyalások felújítására és új választások kiírására szólítottak fel. Egyetértettek abban, hogy rendkívüli szükség van valamennyi diplomáciai erőfeszítés felgyorsítására. Felkérik az ENSZ-et, hogy ültesse le egymással a szíriai kormány és az ellenzéke képviselőit, hogy elindíthassák a politikai folyamatot, amely „hiteles, befogadó, a vallási ellentéteken felülkerekedő kormányzat létrehozásához vezet”, amelyet új alkotmány megalkotása és választás követ. A választásokat az ENSZ felügyeletére bízzák.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy Szíriának területileg egységes, független és világi jellegű államnak kell maradnia, az Iszlám Államhoz hasonló terroristaszervezeteket pedig szét kell verni.
A csütörtök este kezdődött, kétnapos tárgyalások kulcsszereplői között voltak az Aszadot pártoló Oroszország és Irán mellett a szíriai elnök ellen harcoló felkelők legfőbb támogatói, az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Törökország. Irán kivételével a múlt héten Bécsben valamennyien részt vettek már egy tárgyalási fordulón.
Az Aszad-rezsim és az ellenzék képviselői ezúttal sem voltak jelen, a meghívottak listája viszont kibővült a közel-keleti régió és Európa több országával, köztük Jordániával, Katarral, az Egyesült Arab Emírségekkel, Irakkal, Libanonnal, Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával.
Az amerikai külügyminiszter szerint a Szíriával kapcsolatos diplomáciai helyzet hosszú ideje a legígéretesebben alakul a válság megoldására összehívott bécsi értekezlet résztvevőinek köszönhetően. Orosz kollégája azt hangsúlyozta, hogy a szíriai elnök jövőjéről a népnek, és nem a külföldnek kell döntenie.
Közös péntek esti sajtótájékoztatójukon John Kerry hangsúlyozta, hogy a bécsi értekezlet egy új, mindeddig a legígéretesebb diplomáciai folyamat kezdetét jelzi, mert a jövőre koncentrált, és nem a polgárháború okaira. A résztvevők megállapodtak, hogy az ENSZ segítségével kidolgozzák az általános tűzszünet feltételeit, és ezzel párhuzamosan folyik majd a politikai rendezés megújítása. Mindannyian érezzük, hogy a helyzet sürgető - mondta.
Az összes résztvevő – köztük az regionális riválisok, mint Irán és Szaúd-Arábia – megígérte, hogy támogatja a független és világi Szíriát, az ország intézményeinek a fenntartását, az összes szíriai jogainak a megvédését, és hogy küzdeni fog az Iszlám Állam terroristái ellen – hangsúlyozta.
Kerry ismertette a zárónyilatkozat fő pontjait, és azt mondta, hogy úgy érzi, ezúttal a rendezési folyamat „valódi lesz”, mert több kudarcos próbálkozás után most minden résztvevő állam támogatja a folyamatot. Elismerte ugyanakkor, hogy nehéz lesz végig vinni. Bécs csak a kezdet volt, nem a záró fejezet – mondta.
Az amerikai külügyminiszter véletlennek minősítette, hogy Washingtonban éppen pénteken jelentették be az amerikai különleges erők több tucat katonájának az észak-szíriai kurd területre vezénylését, és tagadta, hogy a bejelentéssel befolyásolni akarták a bécsi értekezletet. Ő tudott ugyan a tervekről, de csak péntek reggel értesült a döntés megszületéséről – mondta.
Az orosz külügyminiszter azt hangsúlyozta a tájékoztatón, hogy Bassár el-Aszad jövőjéről maguknak a szíriaiaknak kell dönteniük. Egy kérdésre válaszolva cáfolta, hogy Moszkva ragaszkodik az elnök hatalomban tartásához. „Soha nem mondtam, hogy Aszadnak mennie vagy maradnia kell. Azt mondtam, hogy Aszad sorsáról a szíriai népnek kell döntenie, akárcsak a szíriai állam alakulását érintő többi kérdésről. Moszkva a külföldi beavatkozást ellenzi” – jelentette ki.
Lavrov bírálta Washingtont, amiért Damaszkusz vagy az ENSZ felhatalmazása nélkül, egyoldalúan döntött katonák küldéséről Szíriába. Oroszország változatlanul amellett van, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet a nemzetközi jog keretei között folytassák, és a beavatkozó országnak el kell nyernie a kormány beleegyezését, és szükséges hozzá az ENSZ Biztonsági tanácsának a határozata is – mondta.
Az amerikai katonák megjelenése a harctéren még fontosabbá teszi, hogy Oroszország és az Egyesült Államok fegyveres erői együttműködjenek egymással – hangsúlyozta.
A tervezett átfogó tűzszünetet illetően Lavrov kijelentette: az egyetlen terrorista szervezetre sem vonatkozhat. Közölte: az értekezlet résztvevő megállapodtak, hogy összevetik listáikat ezekről a szervezetekről.
