Pristina a megállapodás alapján fokozatosan az uniós normákhoz igazítja jogrendszerét, ellentételezésként pedig az EU kilátásba helyezte a vízumliberalizációt. A megállapodás azt is lehetővé teszi, hogy Koszovó vámmentesen exportálhasson az unióba. Erre nagy szüksége is van az országnak, hiszen az EU és Koszovó tavalyi 1,2 milliárd eurós külkereskedelmi összforgalmában a koszovói import mintegy kilencszerese volt az exportnak.
A Szerbiától 2008-ban elszakadt, zömmel albánok lakta Koszovó állami önállóságát Szerbia mindmáig nem ismerte el, de az EU közvetítésével éveken át folytatott egyeztetéseken ennek ellenére is sikerült jelentős mértékben normalizálni Belgrád és Pristina viszonyát. Ez a normalizálás az unió által kikötött előfeltétel ahhoz, hogy az elvben már tagjelölt Szerbia megkezdhesse az érdemi csatlakozási tárgyalásokat, Koszovó pedig a stabilizációs és társulási megállapodás keretei közt közeledhessen az EU-hoz.
A Nyugat-Balkán országai Koszovó kivételével már mind megkapták az uniós vízummentességet. Önálló államként azonban Koszovót nem csupán Szerbia, hanem öt uniós tagország – Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia – sem ismeri el.
