Ázsia szívében az Iszlám Állam?

Dunay Pál szerint a veszély valós, de a közép-ázsiaiak túlzásokba esnek – részben szándékosan.

Ahogy másfél évtizedig mindig az Al-Kaidától féltünk, és majd minden terroristacsoportot vele azonosítottunk, ma már más a helyzet, most egy ideig mindenkit az Iszlám Állammal fogunk azonosítani, ha lesz rá ok és bizonyíték, ha nem.

– Miért aggódnak annyira a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének államai a radikális iszlamizmus miatt? Volt-e már bármilyen olyan lépésük, amely az általuk nemzetbiztonsági veszélyforrásnak tekintett csoportok felszámolására irányult?
– A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete hat tagból áll, amióta Üzbegisztán kikerült belőle. Ebben a keretben is – a Sanghaji Együttműködési Szervezeten és a Független Államok Közösségén kívül – együttműködnek a terrorizmus elhárításában éppúgy, mint a kábítószerek elterjedésének megakadályozásában. Az utóbbi az úgynevezett Kanal művelet, amelyben sok nem a szervezethez tartozó állam is részt vesz, beleértve Iránt és az USA-t is.

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének országai szeptember közepén dusanbei tanácskozásukat követően közös nyilatkozatot adtak ki, ebben aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Afganisztánból beszivároghatnak IÁ-milicisták Közép-Ázsia államaiba és akár Oroszországba is. Emomali Rahmon tádzsik elnök – aki szerint az Iszlám Állam áll az ellenzéki Iszlám Megújulás Pártja mögött – azonnali cselekvést kért a tagországoktól, mert napról napra nő a nemzetbiztonsági veszély.

Az iszlám radikálisok elleni küzdelem állandóan napirenden van, bár azzal, hogy Üzbegisztánt kirekesztették a szervezetből, jelentősége csökkent, hiszen a Hizb ut-Tahrir, amely egy a saría törvénykezés szerint működő kalifátusban tömörítené a muszlim országokat, és elődje, az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom elsősorban ott volt aktív. Mivel azonban Üzbegisztán többször azzal vádolta Tádzsikisztánt, hogy menedéket nyújt a terroristáknak – ahogy Magyarország egykor Carlosnak –, a téma továbbra is érinti a szervezetet.

– Valóban toboroz az Iszlám Állam Közép-Ázsiában?
– Az Iszlám Állam globálisan végez toborzást, ez a személyes kapcsolat mellett nagy részben interneten folyik. Közép-ázsiai repülőtereken sokszor lehet találkozni fiatal és középkorú férficsoportokkal, akik viszonylag kevés csomaggal kelnek útra.

Megbízható adatok nincsenek, mindenekelőtt azért, mert az államoknak maguknak sincs pontos képük a helyzetről.

Az International Crisis Group becslése szerint az elmúlt évben 2000-4000 fő dönthetett úgy, hogy felhagy közép-ázsiai életével, és az Iszlám Állam keretei között él tovább. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint 7000-en csatlakoztak az exszovjet államokból a szélsőséges iszlamistákhoz. A The Diplomat által összeszedett, kormányzati jelentésekből kinyert számok 1200-1300 főről szólnak. Egy Prágában élő üzbég újságíró az Iszlám Államhoz közeli forrásainak becsléseire hagyatkozva 5000 főre teszi a toborzottak számát, de valójában mindenki csak találgat a kérdést illetően. Mindenesetre a lengyel külügyi intézet júniusi jelentésében – amelyben kiemeli, hogy az IÁ-nak nem célpontja Közép-Ázsia – azt írja, hogy arányaiban többen távoztak a térségből az Iszlám Állam területeire, mint Nyugat-Európából.

Bizonyos esetekben lehet tudni, hogy egy-egy térségbeli ország állambiztonsági szervei a nyilvános adatoknál akár tízszer is magasabb számokkal dolgoznak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az utóbbiak megbízhatóbbak. A közelmúltig a kockázatok is alacsonyak voltak. Most ez kezd megváltozni, elsősorban az orosz erőfeszítések miatt. A közép-ázsiai polgárok toborzása mindemellett távolról sem csupán Közép-Ázsiában zajlik. Jelentős részt tesznek ki azok, akik Oroszországban dolgoznak gyakran nyomorúságos körülmények között, családjuktól elszigetelten, ahol viszonylag könnyű meggyőzni őket. Oroszország október 13-án kezdett adatokat is nyilvánosságra hozni az Iszlám Államhoz csatlakozott orosz állampolgárokról. Számukat 2500-ra tették, akik közül 160-an már meghaltak.

– Mi lehet az oka annak, hogy az Iszlám Állam sikeres a térségben?
– Az tény, hogy Közép-Ázsiában egészen a közelmúltig könnyebb volt toborozni. A muszlim hívők nyitottabbak voltak a radikális iszlám nézetek iránt. Több közép-ázsiai állam is rendkívül korrupt, és kevéssé gondoskodik lakosságáról. Márpedig az IÁ-nak van egy korrupcióellenes oldala is. A jövedelmek Közép-Ázsiában alacsonyak, ami a szervezethez csatlakozást anyagilag is előnyössé teszi. Nem hivatalosan a harcosok 4000-5000 dolláros havi jövedelméről vannak híradások. Egyes régióbeli államokban azért is sikeres a terrorszervezet, mert a muftik nagy része a rezsimet támogatja, míg mindenki tudja, hogy az korrupt, képtelen a lakosság érdekében való kormányzásra, és nem nyújt életperspektívát. Néhány mufti erre válaszul radikális nézeteket oszt. Általában csak egy-egy ilyen vezető van, de vannak körök, amelyek kifejezetten a radikális gondolkodású híveket tömörítik.

Minden dzsihadistának saját sztorija van

Nincs tipikus közép-ázsiai iszlamista harcos, a terroristákhoz csatlakozók között öt nagy csoportot lehet elkülöníteni a The Diplomat cikke szerint.

Társadalmi-politikai tüntetők: tanult, nem feltétlenül szegény emberek, akik évek, évtizedek óta vágytak arra, hogy politikai-társadalmi változások álljanak be országukban.

Üldözöttek: olyan valóban üldözött vagy üldözéstől rettegő emberek, akik az Iszlám Állam kötelékében nagyobb biztonságban érzik magukat, mint saját otthonukban.

Zsoldosok: azok, akik a jobb élet, a munka és a pénz reményében csatlakoznak az IÁ-hoz. Sokszor kiderül, hogy sokkal nagyobb pénzeket ígértek nekik, mint amennyit végül kapnak.

Vallási fanatikusok: az iszlám radikális értelmezése is sok embert vonz az Iszlám Államhoz. Egyeseknek azt ígérték, hogy teológiai tanulmányokat folytathatnak majd, de a fronton kötöttek ki.

Megvezetett nők: a toborzók a magányos lányoknak és nőknek véget nem érő szerelmet ígérnek a környező országok valamelyikében élő vőlegény személyében. Ám a vőlegény nem létezik, csak a szíriai háború.

– Nem túlozzák el a közép-ázsiai államok a dzsihadisták jelentette veszélyt?
– A veszély valós, ám valóban fel van fújva.

– Miért?
– Ezt részben az ismeretek hiánya, részben a bürokrácia belső működési törvényei indokolják. Végül, de nem utolsósorban Közép-Ázsia iránt csökkent a külvilág, mindenekelőtt a Nyugat érdeklődése. Ennek okai között szerepelt az ISAF (Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő, afganisztáni NATO-erő) felszámolása 2014 végén éppúgy, mint az amerikai Manasz légitámaszpont 2014. júniusi bezárása Kirgizisztánban.

Az iszlám fenyegetés segíthet az érdeklődés fenntartásában. Hiába kelt mindez negatív képet Közép-Ázsiáról, az odafigyelés még ezen az áron is megéri.