A magyar–horvát határ magyar oldalán épülő kerítéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Magyarországnak joga van eldönteni, hogyan védje meg a határát és biztonságát.
A horvát államfő hangsúlyozta, hogy a háború és a pusztítás elől menekülőknek menedéket kell nyújtani. Emlékeztetett arra, hogy a boszniai és horvátországi háború idején csaknem egymillió menekült élt Horvátországban. Grabar-Kitarovic szerint azonban a migránsválság nem csupán humanitárius kérdés, annál sokkal bonyolultabb probléma, amelynek sok, egyebek mellett gazdasági és biztonsági vetületei is vannak. Gondnak nevezte, hogy a migránsok megkerülik a határátkelőket, a zöldhatáron lépnek át anélkül, hogy regisztrálnák őket, nem adnak ujjlenyomatot, holott ezt teljesen megszokott eljárás az európai országokban személyi okmányok kiállításakor. Mindez szerinte biztonsági kockázatot jelent.
Kolinda Grabar-Kitárovic több ízben hangsúlyozta, hogy Zágráb nem a migráció, hanem a határok ellenőrizetlen átlépése ellen van. Menedéket és humanitárius segítséget kell nyújtani a rászorulóknak, de különbséget kell tenni a „gazdasági bevándorlók” és a menekültek között – tette hozzá. Horvátország és Magyarország egyaránt tranzitország, ennek ellenére mindkettőjüket gazdasági problémák és biztonsági kockázatok elé állítja a migránsválság. Horvátország eddig is sok pénzt költött a migránsválság kezelésére, és a tél közeledtével egyre fognak nőni ezek a költségek.
A horvát államfő arról is beszélt, hogy a migránsválság nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, márpedig államfőként az ország biztonsága az ő alkotmányos hatáskörébe is tartozik. Leszögezte, hogy ő nem a hivatalos határátkelők lezárását szorgalmazza, hanem azt akarja elérni, hogy a hatóságok tudjanak mindenkiről, aki átlépi a határt. Hangsúlyozta, hogy ez Horvátországot nehéz feladat elé állítja, mert nagyon hosszú zöldhatára van.
