Amennyiben Szlovénia és Ausztria drasztikusan csökkenti a migránsok fogadását, Horvátországnak nincs más választása, mint hogy meggátolja az illegális bevándorlók Szerbiából való beáramlását az országba, ebben az esetben pedig akár kerítést is hajlandó építeni szerbiai határán – írta a Jutarnji List című horvát liberális napilap kedden.
A lap jól értesült, kormányközeli forrásra hivatkozva azt írta, a tervek már elkészültek, és a kerítés akár tizennégy nap alatt elkészülhet. Az elmúlt hetek eseményeinek tükrében a mostani horvát lépés szinte hihetetlennek tűnik, mivel korábban Zoran Milanovic horvát miniszterelnök még élesen bírálta a magyar intézkedéseket, mondván, le kell rombolni a magyar kerítést a határon. Horvátország függetlenségének 24. évfordulóján pedig egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: a magyar kerítés a 21. század legnagyobb szégyene.
Portálunk a gyors horvát irányváltás ügyében megkereste Bali Lórántot, a Pannon Egyetem Georgikon Karának Horvátország-szakértőjét, aki elmondta: az elmúlt napokban világossá vált, hogy a szlovének a napi 2500 migráns ellátását szolgáló átmeneti szálláskapacitást az osztrákok bebocsátási kapacitásaihoz kötik, miközben ehhez képest kettő-háromszoros embertömeg is érkezhet Szerbia felől.
Ez pedig olyan torlódást idézhet elő Muraköz megyében, amely akár humanitárius válságot is okozhat, illetve a közrend fenntartása is jelentős nehézségekbe ütközhet a folyamatok további eszkalálódása következtében. Mindezek mellett a magyar határzár fenntartása is oda vezetett, hogy a horvát kormány most már komolyan fontolgatja a zöldhatár lezárását.
Kérdésünkre, hogy milyen hosszú kerítést építhetnek a horvátok, Bali Lóránt elmondta: a déli szomszédunk esetében a Dráva miatt a 241 kilométer hosszú horvát–szerb határnak közel egyharmadáról lenne szó, vagyis egy 70-80 kilométeres szakaszról.
Mint hangsúlyozta, a műszaki zár kiépítésének az időtartama elsősorban annak erősségétől, technikai jellemzőitől fog függeni. A politikai döntést követően a legkedvezőbb esetben kettő-három hét alatt készülhet el – vélekedett.
Gyanúsan összecseng a horvát kerítés megépítésének határideje a november 8-ra kiírt parlamenti választás időpontjával. Ezzel kapcsolatban a szakember hangsúlyozta, hogy Horvátország eddig mindvégig Németország és Ausztria álláspontjához igazította a menekültekkel kapcsolatos politikáját. Ugyanakkor ma éppen azon horvát megyéket terheli meg a migránsválság, amelyekben az elmúlt elnökválasztás során a baloldali jelöltet támogatta a szavazók többsége: ilyen volt a Muraköz és Kapronca-Körös megye is.
Mindennek ellenére Bali Lóránt szerint a Milanovic-kormány nem tudatosan igazítja a választási kampányhoz a migrációs nyomással kapcsolatos intézkedéseit. Miközben a magyar kormány szilárdan ragaszkodik a migránshullámmal szemben képviselt elveihez, Horvátország sodródik az árral. Vagyis a nyugat-európai országok megnyilatkozásaitól, illetve Szerbia és Szlovénia ad hoc jellegű intézkedéseitől teszi függővé a lépéseit.
A migránsválság azonban mégis befolyással lehet a pártok népszerűségére, így a közvélemény-kutatási adatok szerint a két oldal közötti erőviszonyok egyre inkább kiegyenlítődnek. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a januári horvát elnökválasztásokon a HDZ vezette koalíció jelöltje, Kolinda-Grabar Kitarovic csak kis különbséggel nyert. Emellett a horvát politikai élet elitjében nem vert gyökeret a kozmopolita attitűd, így természetesnek vehető, hogy egy szeptember végi egyik kampánygyűlésén Milanovic politikai jelszavai között a patriotizmus és a hazaszeretet is szerepelt.
Bali Lóránt szerint a menekültválság csak abban az esetben fog negatívan hatni a mostani kormányra, ha humanitárius katasztrófába torkollik. „Számtanilag ugyanis előfordulhat, hogy pár nap alatt akár 30 ezer éhező, fázó, türelmetlen ember torlódik fel a határon, akiknek a viselkedése kiszámíthatatlan lehet” – hangsúlyozta a szakértő, aki figyelmeztetett arra, hogy Röszkénél egy ennél lényegesen kisebb tömeg megfékezése is rendkívüli biztonsági készültséget igényelt.
Kérdésünkre, hogy a horvátországi választások után javulhatnak-e a magyar–horvát viszonyok, a szakértő kiemelte, hogy a migránsválság okozta államközi afférok ma már mindennaposak Közép-Európában.
Bali Lóránt azonban optimista: véleménye szerint a horvát választások után – függetlenül attól, hogy melyik oldal nyeri azt – stílusváltás várható mind a magyar–horvát, mind pedig a horvát–szerb kapcsolatokban. A zöldhatárzár megépítése ugyanis csak akkor okoz hosszú távon jelentős problémát, ha a határátkelőkön nem biztosítják a biztonságos és folyamatos áthaladást a népvándorlásban nem érintett személy- és teherforgalom számára. Bizakodásra ad okot az is, hogy a mindennapi életben, vagyis a civil és gazdasági kapcsolatokban aktívak az interakciók, a politikai nyilatkozatcsörték ott szerencsére nem képeződnek le – tette hozzá.
