A képviselők az ehhez szükséges kétharmados többséggel – 66 támogató szavazattal, öt voks ellenében – módosították a honvédelmi törvényt, újabb hatáskörökkel ruházva fel a hadsereget a migránsválság idejére, de legfeljebb három hónapra, nyitva hagyva a lehetőséget az időtartam meghosszabbítására.
A katonák segíteni fogják a rendőrséget a 670 kilométer hosszú szlovén–horvát határon, amely egyben a schengeni övezet határa is. A rendőrökkel együtt fognak járőrözni, hozzájuk hasonlóan intézkedhetnek a migránsokkal szemben, korlátozhatják is az emberek szabad mozgását, illetve közreműködhetnek tömegek megfékezésében, amit az eddig hatályos törvény nem tett lehetővé számukra.
A katonák eddig a határsávtól legfeljebb 50-100 méterre tartózkodhattak, és a rendőrség munkáját legfeljebb technikailag vagy logisztikailag segíthették.
A magyar–horvát zöldhatár lezárása után a Horvátországba érkező menekültáradat a szlovén határ felé vette útját. A Közel-Keletről, javarészt a háború sújtotta Szíriából Törökországon és Görögországon át érkező migránsok jelentős része Németországba vagy Ausztriába akar menni, Szlovéniát tranzitországnak tekinti, ugyanúgy, mint Macedóniát, Szerbiát vagy Horvátországot.
A szlovén kormány szerint a hatóságok nem tudják kezelni a menekülthullámot, naponta legfeljebb 2500 migránst tudnak befogadni. Miro Cerar miniszterelnök szerint ehhez képest hétfőn több mint nyolc-, kedden délig pedig további hatezer migráns érkezett szlovén területre, nagy részük illegálisan, a zöldhatáron keresztül jutott be az országba.
Problematikus fejleménynek nevezte az Európai Unió soros elnökségét betöltő Luxemburg bevándorlásért is felelős külügyminisztere a szlovén parlament döntését arról, hogy a hadsereg felhatalmazást kapott a segítségnyújtásra az ország határainak megvédésében.
Jean Asselborn a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak adott szerdai interjújában úgy fogalmazott, „ez nem lehet a jövő Európája”.
Közvetlenül azonban nem akarta bírálni Szlovéniát, sőt, úgy fogalmazott, talán ez most az egyetlen lehetőség ott, és elképzelhetetlennek tartja, hogy emberekre lőjenek.
A horvát média szerint szerdára virradóra több incidens történt migránsokkal Szlovéniában. Éjfél után a rendőrök mintegy ezer menekültet tartóztattak fel Rigonce közelében, két kilométerre a Dobova határátkelőtől. Illegálisan átlépték a zöldhatárt, befogadóközpontokba szállították őket regisztrálásra. Dobovánál a buszokra felszállni igyekvő menekültek dulakodni kezdtek a szlovén katonákkal, többen megsérültek. Éjfél előtt egy-másfél órával mintegy kétezer – más hírek szerint 4500 – menekült törte át az osztrák határon fekvő Sentiljnél a kerítését.
Takarókkal, ruhákkal, ágakkal és minden, a közelükben található éghető dologgal táplálták a tüzeket a migránsok a szerb–horvát határ melletti Berkasovóban, hogy átvészeljék a hideg éjszakát – jelentette a szerb közszolgálati
Az elutasított menedékkérők kitoloncolására vonatkozó szabályok további szigorítását tervezi a német kormány a Bild című lap jelentése szerint.
A kormány egyebek között szűkíteni akarja a kitoloncolás elleni jogorvoslat lehetőségét, és megvizsgálja, hogy miként lehet csökkenteni az eredetileg elutasított, de valamilyen – például egészségi – ok miatt mégis befogadott menedékkérők számát.
A kitoloncolások hatékonyabb végrehajtásához tárgyalásokat kezdenek a származási országokkal, és az elutasított menedékkérők hazaszállításához polgári repülőgépek mellett a német hadsereg (Bundeswehr) Transall típusú szállító repülőgépeit is igénybe vehetik a berlini vezetés tervei szerint, amelyekről egy telefonkonferencián tájékoztatták a kitoloncolások végrehajtásáért felelős tartományi kormányokat.
televízió (RTS) a helyszínről szerdán.
Az éjszaka csupán 2-3 Celsius-fok volt a határ menti szerbiai településen, a mintegy 3500 ember igyekezett sátrakba bújni, és a segélyszervezetektől kapott takarókkal, illetve hőszigetelő fóliákkal próbálta melegíteni magát, azok viszont, akiknek nem jutott sátor, a szabad ég alatt aludtak, és sokan tüzet is gyújtottak.
A horvát hatóságok továbbra is csak nagyon lassan, 50-100 fős csoportokban engedik be a migránsokat az országba, és a bapskai határátkelőtől az opatovaci befogadótáborba viszik őket.
Mirjana Milenkovski, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szerbiai képviselője elmondta, hogy a migránsoknak a leginkább takaróra és meleg ruhára, valamint cipőre van szükségük, sokan ugyanis nyári ruhában, papucsban vagy szandálban vannak, sőt egyeseknek semmilyen lábbelijük sincs, mezítláb gyalogolnak a sárban.
Vádat emelt az ügyészség három bolgár állampolgár ellen, aki 18 afgánt kísérelt meg Németországba csempészni – adta hírül a fővárosi főügyész.
Ibolya Tibor közleményében azt írta: a vád szerint a három bolgár férfi augusztus 17-én Budapest VIII. kerületében három gépkocsival vette fel az államhatár átlépésére jogosító okmányokkal nem rendelkező afgánokat. A vádlottak a három gépkocsival egymás után haladva elindultak az osztrák határ felé, de a járműveket már a XI. kerületben ellenőrizték a rendőrök.
Magyarországon nem kell elrendelni kötelező szűrővizsgálatot a menedékkérők körében, mert jelenleg nem olyan a helyzet, amely indokolná a migráció miatti veszélyhelyzet kihirdetését, vagy e tekintetben bármilyen olyan egészségügyi kötelesség bevezetését, amelyet a most elfogadott jogszabály lehetővé tesz – mondta az országos tiszti főorvos az M1 szerda délelőtti műsorában.
Paller Judit jelezte: orvosi és szűrővizsgálat eddig is volt a menedékkérők körében, az egészségügyi törvény parlament által kedden elfogadott módosítása azonban felhatalmazást ad az országos tiszti főorvosnak arra, hogy ezeket a szűrővizsgálatokat kötelezően elrendelhesse a tömeges bevándorlás okozta vagy más egészségügyi válsághelyzetekben.
