Már a német rendőrök is kerítést építenének

Úgy vélik, a menekülthullám miatt veszélybe került a közrend.

Rainer Wendt a vasárnaponként megjelenő lap friss számában megjelent nyilatkozatában kiemelte: ha a döntéshozók komolyan gondolják a szeptember 13-án ideiglenesen visszaállított határellenőrzést, akkor kerítést kell építeni a határon, és a tervezett tranzitzónák sem működhetnek hatékonyan, ha nyitva áll a zöldhatár.

A műszaki zár kialakítása láncreakciót indítana el, „végül Ausztria is kerítést építene a szlovén határon”, Németországnak pedig „pontosan erre a hatásra van szüksége” – mondta a szakszervezeti vezető a lapnak. Szerinte nem lehet már tovább világba kürtölni azt az üzenetet, hogy „jöjjön mindenki hozzánk”, mert a menekülthullám veszélybe sodorta Németországot. „Hazánk belbiztonsága veszélyben forog, társadalmi nyugtalanság kitörése előtt állunk. Valakinek meg kell húznia a vészféket, és ez csakis Angela Merkel lehet” – mondta a rendőrszakszervezet elnöke.

A nagyjából 94 ezres tagságú DPolG-nál jóval nagyobb érdekvédelmi szervezet, a 140 ezres tagságú GdP elnöke, Jörg Radek élesen bírálta a rivális szakszervezet vezetőjét. Szerinte Rainer Wendt „felelőtlenül a tűzzel játszik”. Hozzátette: megnehezíti a rendőrök munkáját, aki tovább tüzeli a zavargásokra kész jobboldaliakat.

A DPolG vezetőjének nyilatkozatát a CDU/CSU konzervatív pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD), valamint az ellenzéki Baloldal és a Zöldek részéről is elutasították.

Angela Merkel kancellár és kormánya nem kíván kerítést építtetni a határra, és a konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták (SPD) ellenkezése miatt az sem biztos, hogy bevezetik a tranzitzónák intézményét.

A kancellár több nyilatkozatában kifejtette, hogy szerinte a határkerítés nem tartóztatja fel, legfeljebb más utakra tereli a menedékkérőket, ezért a határzár csak látszatmegoldás, amelyről hamar kiderülne, hogy nem működik, és így csak tovább erősödne a társadalmi elégedetlenség.

Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi főkoordinátora a CDU/CSU ifjúsági szervezetének (Junge Union) vasárnap véget ért hamburgi konferenciáján a határok lezárására irányuló követelésekkel kapcsolatban beszédében hangsúlyozta: „a kínai nagy fal éppolyan kevéssé vált be, mint Erich Honecker (egykori NDK-s pártvezető) fala Németország közepén”. „Akármennyi tekercs szögesdrótot feszítünk is ki, ez nem lesz elégséges válasz a kihívásra” – mondta a CDU-s politikus.

Közben az Angela Merkel vezette CDU-ban és a bajor testvérpártban, a CSU-ban az ellenállás erősödik a kormány menekültpolitikájával szemben. Ezt jelzi a CSU egyik belügyekkel foglalkozó szakpolitikusa, Hans-Peter Uhl nyilatkozata a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban, miszerint a CDU–CSU parlamenti frakciójának belügyi szakpolitikusai indítványt készítenek elő a következő frakcióülésre arról, hogy tegyék kötelezővé mindazon menedékkérők visszafordítását a határon, akik nyilvánvalóan nem szorulnak a német állam védelmére.

A régóta erélyes fellépést sürgető konzervatív belügyi szakpolitikusok – köztük volt rendőrök – az indítvány beharangozásával ultimátumot adtak Angela Merkelnek és a CDU-s belügyminiszternek, Thomas de Maiziere-nek: vagy elrendelik a védelemre nem szoruló menedékkérők visszafordítását a határon, vagy a november elején tartandó következő frakcióülésen a képviselőcsoport kezdeményezi ezt, nem törődve a kormány elutasító álláspontjával.

A CDU–CSU-frakcióban tovább növelheti a feszültséget, hogy a friss közvélemény-kutatási adatok a pártszövetség választói támogatottságának folytatódó csökkenését jelzik. A Bild am Sonntagban ismertetett adatok szerint a CDU–CSU az utóbbi egy héten újabb egy százalékpontot gyengült, így 37 százalékon áll, szemben a legutóbbi Bundestag-választáson, 2013-ban elért 41,5 százalékkal.

Ugyanakkor a konzervatívok még így is 11 százalékponttal vezetnek a második legnagyobb politikai erő, az SPD előtt, amelynek támogatottsága 25-ről 26 százalékra emelkedett.

A Bundestagon kívüli legnagyobb párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) tovább bővítette táborát, támogatottsága 6-ról 7 százalékra nőtt. Az AfD így már biztosan átlépné a bekerüléshez szükséges 5 százalékos küszöböt, ha most lenne a Bundestag-választás.

A jobboldali populista párt egyik társelnöke, Frauke Petry a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a kormány menekültpolitikájával szembeni elégedetlenség révén naponta átlagosan negyvenen jelentkeznek felvételre náluk. Ezzel a párt tagjainak és támogatóinak létszáma a tavaszi szakadás – a mérsékelt, euroszkeptikus szárny távozása – után először ismét elérte a 19 ezret, és 2000 tagfelvételi kérelmet még nem is bíráltak el.

Az AfD létszáma azonban még így sem mondható jelentősnek a Bundestag pártjaiéhoz képest: például a CDU-nak 450 ezer tagja van, a Bundestag legkisebb pártjának, a Zöldeknek pedig nagyjából 60 ezer.