Az egyeztetés folyamatban van erről, és közel állnak hozzá – mondta csütörtökön Szocsiban, az úgynevezett Valdaj-csoport tanácskozásán, amelyen bel- és külföldi politikai szakértők és üzletemberek vettek részt. Az adatcserét Moszkva hetek óta szorgalmazza.
Az elnök hangsúlyozta: a Szíriában végrehajtott orosz katonai fellépés segít Damaszkusznak abban, hogy politikai megoldást találjon a válságra. Putyin azt is szükségesnek tartja, hogy a szíriai vezetés felvegye a kapcsolatot azokkal az ellenzéki erőkkel, amelyek készek a párbeszédre és arra, hogy a kormányhadsereg és a kurdok egyesítsék erőiket. Elismerte ugyanakkor, hogy nemcsak az iszlamista szélsőségesek, hanem részben a belső szíriai feszültségek is felelősek a válságért.
Putyin a hallgatóság előtt kijelentette: „fellebbenti egy kicsit a fátylat a Bassár el-Aszad szíriai elnökkel tartott tárgyalásairól”. Elmondta: feltette a szíriai elnöknek a kérdést, hogy miként tekintene egy olyan fegyveres ellenzéki erőre, amely ténylegesen kész harcolni az Iszlám Állam ellen, és Oroszországtól ugyanolyan támogatást kapna, mint a kormányerők. A válasz az volt, hogy „pozitívan tekintene rá”.
Aszad – a külföld meglepetésére – Moszkvában járt kedden, és az iszlamisták elleni hadműveletekről, valamint a konfliktus kilátásairól tárgyalt az orosz vezetőkkel. A Fehér Ház bírálta, hogy Moszkvában „vörös szőnyeggel” fogadták a szíriai elnököt. Az orosz államfő más témákról beszélve leszögezte, hogy folytatni kell a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a hadászati fegyverzet csökkentéséről. Putyin hangsúlyozta, hogy az egyoldalú visszalépés ettől a megállapodástól veszélybe sodorja az egész (fegyverkorlátozási) rendszert egy nagyon nehéz helyzetben.
Mint mondta, az amerikai ballisztikus rakétavédelmi rendszer kiterjesztése fenyegetést jelent Oroszország (katonai) nukleáris képességeire, és a Kelet-Európára kiterjesztett (amerikai) rakétapajzs támadó fegyverként is használható. Az elnök kijelentette: aggasztja, hogy közeledik Oroszország határai felé a NATO katonai infrastruktúrája.
A kelet-ukrajnai válságról szólva azzal vádolta meg Kijevet, hogy nem teljesíti az úgynevezett minszki megállapodások kulcsfontosságú pontjait. Hangsúlyozta, hogy csak ennek a nemzetközi megállapodásnak a végrehajtása vezethet el a válság megoldásához.
