Nem látni az afrikai migránsáradat végét

A Szaharában legalább kétszer annyian halnak meg évente, mint a Földközi-tengeren.

Marsai arról is szót ejtett, hogy a Szaharában legalább kétszer annyian halnak meg évente, mint a Földközi-tengeren, csak éppen erről jóval kevesebbet beszélünk

„Afganisztánban a helyzet egyre rosszabb még akkor is, ha az ország iránti érdeklődés az elmúlt években alábbhagyott, kevesebbet foglalkozik vele a média” – mondta Ablaka Gergely, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatója. Emlékeztetett rá, hogy a mostani migránsválság második legnagyobb csoportját – a szírek után – éppen az afgánok adják. Az afgán államot mesterségesen hozták létre, a déli határvonalat például európaiak húzták meg, keresztbe vágva ezzel a pastu népességet Afganisztán és Pakisztán között. Afganisztánra amúgy is jellemző, hogy sok különféle etnikum lakja: hazarák, dárik, pastuk.

A szakértő szerint az ország meghódíthatatlan és kormányozhatatlan, az állam pedig ma működésképtelen: tombol a korrupció, és hiányoznak az alapvető szolgáltatások. A lakosság 36 százaléka él mélyszegénységben, 37 százaléka pedig éppen csak a léminimum felett, ráadásul nagyon gyakori az alultápláltság a gyerekek körében.

Hivatalosan az ország lakosságának 12 százaléka távozott, valójában több, s harminckét éven át innen menekültek el a legtöbben. Ma Iránban körülbelül 2,5 millió, Pakisztánban pedig 3 millió afgán él. Ezekben az országokban ugyanakkor nem fogadják őket szívesen, negatív sztereotípiák élnek velük szemben, a visszatéréstől viszont félnek az afgánok, így sokan indulnak el Európa felé.

A tálibok támadásai rengeteg civil áldozattal járnak, és a létbizonytalanságra még az is rátesz egy lapáttal, hogy nem tudni, mikor vonulnak ki az országból a kormányt támogató nyugati szövetséges erők.

„Szíriát mintegy 4-5 millió lakosa hagyta el, de van az ország területén belül még nagyjából 7-8 millió menekült” – ismertette N. Rózsa Erzsébet, az NKE docense. Az országból távozók nagy része általában a szomszédos államokban marad, van, hogy néhány év múlva vállalkozást is indítanak. A szakértő által ismertetett adatok alapján tavaly Törökországban a vállalkozások egyharmada szíriai eredetű volt, ez pedig felfogható annak a jeleként is, hogy az érintettek hosszabb távon is maradnának.

N. Rózsa Erzsébet elmondta: Irakban a Kurd Regionális Kormányzat területe a legnagyobb menekültbefogadó, kvázi állam az államban. Ez Irak legbékésebb, legbiztonságosabb és legjobban fejlődő része volt, és már az Iszlám Állam megjelenése előtt vándoroltak volna be arabok, azonban a kurdok ezt mindenféle eszközzel próbálták akadályozni. Most már irakiak és szíriaiak is érkeznek, rengetegen menekülnek az Iszlám Állam elől, a kurdok ezt már nem tudják megakadályozni. „Ha ez így halad, vegyes etnikai jelenlét lesz, veszélybe kerül a kurd többség a területen” – véli a szakértő.