Kétsebességes internet. Évek óta ezzel riogatják az embereket az Atlanti-óceán mindkét partján. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Például azt, hogy bizonyos oldalak, hírportálok, szolgáltatások sebességét csökkenthetik más tartalmak rovására, amelyek viszont gyorsabban töltődnek be a számítógépünkön, mobilinternetezésre alkalmas eszközeinken. Ez pedig úgy fordulhat elő, hogy bizonyos nagyobb, tehetősebb, több pénzügyi forrással bíró internetes vállalatok meghatározott összeget fizetnek az internetes szolgáltatóknak azért, hogy az ő termékeiket részesítsék előnyben, az ő oldalaikat gyorsítsák fel kisebb riválisaikkal szemben. Így ezzel a gyakorlattal sérül az internet semlegessége, azaz nem azonos feltételekkel lehet a különféle szolgáltatásokhoz hozzájutni, sérül a versenyképesség, és a kis, kezdő, ám tehetséges webes vállalkozások, startupok sínylik meg mindezt.
Az Európai Parlament (EP) elvileg ezt szeretné meggátolni a most 411 igen, 231 nem szavazattal elfogadott, az egységes uniós telekompiacot szabályozó (TSM) tervezetével. Ennek keretében 2017. június 15-ig leépítik a most még létező, úgynevezett roamingdíjakat, azaz a céldátum után a mobilszolgáltatók nem szedhetnek pluszdíjat azért, ha egy uniós állampolgár másik tagállamban telefonál vagy internetezik készülékén. Így gyakorlatilag ugyanazzal a feltétellel, díjszabással mobilozhatunk majd a jövőben mondjuk Londonban, Berlinben vagy épp Madridban. Lesznek ugyan ritka díjszabási kivételek, amelyek egyelőre még nem ismertek, ám a roaming megszűntének gyakorlatilag mindenki örül.
Nem úgy az ugyanebbe a csomagba került netsemlegességnek. A kritikusok szerint ugyanis a szöveg olyan kiskapukat rejt, amivel épp a kívánt cél ellenkezője várható. Így hiába az évek óta tartó európai kritika az Egyesült Államoknak, ahol ugyancsak komoly viták övezik a netsemlegesség szintén törvényileg szabályozott kérdését, úgy tűnik, az EU-ban is hasonló problémák várhatók. A szövegértelmezés ugyanis kijátszható, így épp a semlegesség, az azonos feltételek melletti hozzáférés sérül – állítja több EP-képviselő, vagy épp az internet atyjának is tekintett Tim Berners-Lee. Az EP ugyanakkor a figyelmeztetés ellenére, illetve az emiatt benyújtott szövegmódosítások figyelmen kívül hagyásával fogadta el a tervezetet.
Az amerikai Stanford Egyetem jogászprofesszora, Barbara van Schewick szerint négy komoly probléma van az uniós netsemlegességgel. Mint ezzel kapcsolatos hosszú elemzésében írta, az internetszolgáltatóknak lehetőségük lesz arra, hogy pénzügyi ellenszolgáltatás fejében, különleges szolgáltatási kivétel címszó alatt „gyorsutakat\" adjanak az ezért fizető vállalatoknak. Van Schewick szerint a szolgáltatók különböző sebességű, gyorsaságú, sávszélességű csoportokat is felállíthatnak, és egyes szolgáltatások (például a fájlmegosztás vagy az adatletöltések) sebességét a leglassabb kategóriába tehetik. A professzor különösen veszélyesnek tartja azt, hogy a rendszer túlterheltségére hivatkozva gyakorlatilag bármikor lelassíthatják a sebességet. Felvetései szerint szintén sértheti a semlegességet, ha a vállalatok fizetnek majd azért, hogy szolgáltatásaik az ingyenes kalapba kerüljenek.
– Az egész megállapodás és a közös telekommunikációs piac a globális nagyvállalatok, lobbisták szája íze szerint alakul – nyilatkozta lapunknak Matt Carthy. A Sinn Féin képviselője szerint ráadásul ezt az egész netsemlegességi kérdést az ingyenes roamingszolgáltatások kivezetésével összecsapva, így álcázva vitték át az Európai Parlamenten. Az ír politikus szerint hidegzuhanyként érte őket, hogy a fentebb említett kiskapuk benne maradtak a szövegben, miközben ők azt kérték, vegyenek ki minden ilyen, épp a semlegesség kijátszására alkalmas részletet.
A tervet egyébként a szocialisták és a demokraták (S&D) frakciója sem támogatta. Az MSZP-s Szanyi Tibor EP-képviselő – noha pártjához hasonlóan üdvözölte a roaming kivezetését – a semlegesség ügyében aggályainak adott hangot a szavazás után. Lapunk megkeresésére arról beszélt, a TSM „netsemlegességet érintő pontjai nem voltak kellően határozottak\". Szerinte ugyan az elfogadott pontok egyértelműen nem feltétlenül sértik a netsemlegesség elvét, de az értelmezés sajnos többféle lehet. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, a pontos és egyértelmű fogalmazás mellett tette le a voksát. Szanyi leszögezte, ha a netsemlegesség bármilyen formában vagy bárhol mégis sérülne majd, akkor ezzel szemben minden lehetséges lépést támogatni és kezdeményezni fog.
Megkerestük a tervezet témafelelősét, aki egyúttal szavazásra is benyújtotta a dokumetumot. Pilar del Castillo Vera lapunknak leszögezte, a TSM elfogadása egyértelmű siker, a roaming eltörlését ráadásul – az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ajánlásával szemben – fél évvel előbbre tudták hozni. A jobboldali Aznar-kormány idején, 2000–2004 között az oktatási, kulturális és sportminisztériumot vezető politikus a netsemlegességről szólva kijelentette: azzal, hogy a szövegben szerepel a „minden adatforgalmat egyenlően kell kezelni\" kifejezés, megvalósul a regulák, korlátozások nélküli internethasználat. Megjegyzésében azt is leszögezte, „az európai koncepció semmit nem vett át az amerikai Szövetségi Kommunikáció Bizottság (FCC) gyakorlatából\". A spanyol politikus határozottan állítja, az esetleges sebesség- vagy sávszélesség-korlátozásokat lehetővé tevő kivételeket – így a kibertámadások vagy a rendszer túlterheltsége – szigorúan ellenőrzik majd. A különleges szolgáltatásokról szólva Pilar del Castillo Vera megjegyezte, ugyan ezek közvetlenül kiesnek a szabad internet-hozzáférés kérdésköréből, de azért szerepelnek a szövegben, hogy tisztázzák, ezek sem írhatják felül a hozzáférés kérdését, és csak akkor lehet alkalmazni őket, ha van hozzájuk elég kapacitás. A volt spanyol miniszter végül hangsúlyozta, az FCC szintén nem határozza meg ezeket a szolgáltatásokat.
