„Gondoljanak bele, mi történik, ha a terroristák elfoglalják Damaszkuszt vagy Bagdadot, s állami státuszt kapnak?!” – vitte tovább a gondolatmenetet az orosz elnök. Putyin egyúttal igazolta azt is, hogy nem csak Szíriában képes odacsapni a rá veszélyt jelentőknek. Éreztetve, hogy Szíria az új, többpólusú világrend alakulásának a terepe is, adott egy balegyenest az Egyesült Államoknak, amely még mindig a hitbizományaként kezeli a világot. „Lám-lám, csak nekünk volt igazunk akkor is, amikor nem hittük el, hogy a rakétavédelmi rendszer Iránról szól. Teherán már semmiféle fenyegetést nem jelent, a rendszer pedig tovább épül Oroszország körül. De nemcsak bennünket, hanem az egész világot becsapták, így a szövetségeseiket is, akiket vazallusaikként kezelnek” – mutatta meg Putyin, mire is tanította őt a leningrádi utca.
De mit is akar Oroszország Szíriában? Moszkva hivatalosan a terrorizmus ellen harcol, azonban egyértelmű, hogy védi, sőt erősíti pozícióit a régióban, s ami még ennél is fontosabb, globális szereplőként igyekszik kijelölni a helyét az új világrendben. Moszkva nem ért egyet azokkal a bírálatokkal, melyek szerint fellépése csak kaotikusabbá teszi Szíriában a helyzetet. „Épp ellenkezőleg – fogalmazott Putyin is –, az orosz bombázók a biztosíték arra, hogy rendeződik a helyzet Szíriában.”
A Kreml a legrosszabb forgatókönyvnek tartaná Szíria feldarabolását, s Bassár al-Aszadot is a párbeszéd felé tereli. Moszkva keresi a partnereket a szíriai elnök ellenzékének a soraiban is. Mint Putyin fogalmazott, a terroristákat értelmetlen mérsékeltekre és radikálisokra felosztani, aki azonban kész szembeszállni az Iszlám Állammal (IÁ), azzal tárgyalni kell. Ezt egyértelműsítette az orosz elnök Aszadnak is, aki a jelek szerint mindenre kész, amit Moszkva kér tőle. Így aztán e kompromisszumos javaslattal utazhatott Szergej Lavrov Bécsbe, ahol amerikai, szaúdi és török kollégájával nemcsak a katonai, hanem a politikai lépések összehangolásáról is egyeztetett.
Moszkva e tárgyalásokba egyébként mindenképpen be kívánja kapcsolni Iránt és Egyiptomot is, ami arról árulkodik, hogy egyensúlyt próbál teremteni a síiták és a szunniták között. Mégpedig úgy, hogy a vallási alapú szembenállástól igyekszik távol tartani magát, hiszen ezzel csak elsüllyedne a Közel-Kelet mocsarában. Kockázat enélkül is van bőven, hiszen mint Putyin is utalt rá, elképzelhetetlen mennyiségű fegyver halmozódott fel azokban a raktárakban, amelyeket az orosz gépek bombáznak. Közben a szárazföldi előrenyomulást akadályozza, hogy Amerika tankelhárító fegyvereket szállít Aszad ellenfeleinek. Moszkva csak remélni tudja, hogy az alacsonyabban repülő Szu-24-es és Szu-25-ös gépekre veszélyes légvédelmi ütegek nem kerülnek a terroristák kezébe. „Washington is megértheti, hogy ez nem csak az orosz, hanem az amerikai pilótákra is veszélyt jelentene” – fogalmazott Putyin, megjegyezve, hogy nem lehet úgy harcolni a terrorizmus ellen, ha közben támogatjuk is őket.
