A konzervatív folyóirat hétfői kiadásában Soltész Miklós a magyarországi migrációs helyzettel kapcsolatban fejtette ki véleményét, Grzegorz Górny, a lap munkatársa kérdéseire válaszolva. Kifejtette: szűnőben vannak azok a nyugati bírálatok, amelyek a bajba jutottak iránti érzéketlenségként értelmezték azt, hogy Magyarország következetesen tartja magát az Európai Unióban érvényes bevándorlási eljárásokhoz. Az államtitkár részletesen leírta a Magyarország déli határain fennálló helyzetet, ismertetve a válság kezelésében figyelembe vett – egyebek közt humanitárius – szempontokat, és kijelentette: Ausztria és Németország „sokkos állapotba” kerül, szembesülve a bevándorlók tízezreivel, köztük a „sorköteles korú, többségben lévő fiatalemberekkel”.
Soltész katasztrofális lépésnek minősítette, hogy Ausztria és Németország az alapos személyazonosítást mellőzve migránsok tízezreit engedte be.
Az államtitkár szerint Orbán Viktor a nyugat-európai politikusokkal – köztük az osztrák kancellárral – találkozva tárgyszerűen dolgozik a közös probléma megoldásán.
Németországban a belső elhárításért felelős alkotmányvédelmi hivatal (BfV) veszélyesnek tartja és ezért fokozott figyelemmel követi az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalmat – mondta a belügyminisztérium szóvivője. A kormány több tagja óva intette a polgárokat, hogy csatlakozzanak az egy éve indult mozgalomhoz, amely este ismét tüntetést tart Drezdában.
Thomas de Maiziere belügyminiszter hangsúlyozta: mindenkinek távol kell tartania magát azoktól, akik „megfertőzik országunkat a gyűlölet mérgével”.
Európa bevándorlásügyben tapasztalt erős megosztottságáról szólva Soltész Miklós hangsúlyozta: „a kialakult káosz közepette nem vesszük észre, hogy a problémát csak közösen tudjuk megoldani”, mégpedig a migráció kiváltó okait kezelve. Ebben, mint mondta, az Európai Unió mellett az Egyesült Államoknak és a gazdag arab országoknak is részt kellene vállalniuk.
Arra a felvetésre, hogy Lengyelország az Európai Bizottság által javasolt menekültelosztási kvóták elfogadásával szeptemberben megtörte a visegrádi csoport szolidaritását, Soltész Miklós úgy válaszolt: a magyarok „nagyon világosan megkülönböztetik a lengyel kormány és a lengyel társadalom hozzáállását”, az ezeréves magyar–lengyel barátság során „ennél nagyobb félreértéseket is sikerült áthidalni”. Remélhetőleg így lesz ezentúl is – fogalmazott Soltész Miklós.
Csehország ötven rendőrt küld Magyarországra, akik a külső schengeni határ őrzésében segítenek majd – döntött a cseh kormány az észak-csehországi Ústí nad Labemben megtartott kihelyezett ülésén.
A cseh rendőrök várhatóan október végén indulnak Magyarországra, és missziójuk december közepéig fog tartani. Egy korábbi kormánydöntés alapján október közepétől 21 cseh katona segít a magyaroknak a migrációs válság kezelésében.
A rendőrség szóvivője szerint a cseh rendőrök a magyar–szerb határon teljesítenek majd szolgálatot. „A rendőrök feladata az lesz, hogy közösen járőrözzenek a határon a magyar katonákkal és a rendőrökkel” – jelentette ki Jana Macalíková. A magyarországi kiküldetés további részleteit a cseh belügyminisztérium később hozza nyilvánosságra – jegyezte meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői közösen értékelték a migrációval összefüggő egészségügyi kihívásokat – közölte a tárca egészségügyi államtitkársága.
A közleményben jelezték: a WHO képviselői találkoztak az érintett magyarországi döntéshozókkal, szakértőkkel, civil és nemzetközi partnerszervezetek képviselőivel és előadások, illetve rövid interjúk keretében megismerkedtek a magyar helyzettel, valamint felkeresték a bicskei és kiskunhalasi befogadóállomásokat, a fóti gyermekotthont és a Baptista Szeretetszolgálat családi átmeneti otthonát, s látogatást tettek a röszkei tranzitzónában és Szegeden is.
Mint írták, a sok menekült és migráns érkezése komoly kihívások elé állítja Magyarország és a többi fogadó ország egészségügyi rendszerét is.
Félnapos várakozás után beengedték a hatóságok Szlovéniába hétfő délután azt a több száz migránst, aki előzőleg a horvát és a szlovén határátkelő között rekedt a horvátországi Drávamagyaródnál, a senki földjén. A migránsok azért kényszerültek a hosszas várakozásra, mert a szlovén hatóságok egyszer csak leállították a menekültek átvételét Horvátországtól arra hivatkozva, hogy Ausztria korlátozta a menedékkérők befogadását. A határt őrző szlovén rendfenntartók egy kordont is felállítottak az átkelő szlovéniai oldalának bejáratánál.
Ilyen körülmények között a Horvátországból érkező migránsok előtt, akiket vonattal szállítottak a határtelepülésre, egyszer csak lezárult a Szlovéniába vezető út, a visszautat pedig a horvát hatóságok szintén kordonokkal zárták el, és rendőrsorfalat állíttattak a kerítés horvátországi oldalára. Így a menekültek a két ellenőrző pont között rekedtek.
Az átkelést tumultuózus jelenetek kísérték, ugyanis a migránsok a szlovéniai oldalon megjelenő buszokat megpillantva megrohanták a kordont. A szlovén rendőrök sokáig azért nem tudták megkezdeni az átengedésüket, mert a tömeg nekifeszült a kerítésnek.
Eközben többen rosszul lettek, főleg gyermekek. Őket a tömeg az emberek feje felett adta előre, majd a rendőrök a kerítés felett emelték át őket Szlovéniába.
A szlovén belügyi tárca államtitkára szerint Horvátország figyelmen kívül hagyja Szlovénia kéréseit, és nem hajlandó ellenőrizni a migránsáradatot. Mint mondta, hétfőn 5000 migráns lépte át a horvát–szlovén határt, további 1200 van úton, ami több mint 6000 főt jelent.
Az államtitkár felvetette annak lehetőségét is, hogy a határok védeleméhez más schengeni országok segítségét is igénybe vennék, valamint kijelentette: nem fognak kerítést építeni Horvátországgal közös határukon – amely 670 kilométer hosszú, és nem védi természetes akadály –, mert nincs is jelentősége, ha nem áll mögötte rendőri vagy katonai erő. Ugyanakkor néhány ponton megerősítik a határvédelmet.
Miro Cerar szlovén miniszterelnök később újságíróknak azt mondta: feszült a helyzet a szlovén–horvát határon. Nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy kirendelik a hadsereget a határra.
„Csak annyi migránst tudunk fogadni, amennyit rövid időn belül tovább tudunk küldeni, mert különben nem tudjuk őket ellátni” – hangsúlyozta.
Az osztrák belügyi tárca arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy legalább november 4-éig meghosszabbítja a szeptember 16-a óta érvényben lévő határellenőrzést. A minisztérium hangsúlyozta: az ellenőrzés intenzitását továbbra is a biztonság garantálása érdekében határoznák meg. Az intézkedésre az indoklás szerint azért van szükség, hogy a harmadik államból érkezők nagy száma ellenére garantálni tudják a közbiztonságot, valamint hogy megakadályozzák a hatóságok, a mentésben részt vevő erők és az állami infrastruktúra túlterheltségét.
Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter később közölte: Ausztria nem szabta meg az általa befogadható menekültek számát, hiszen nem tudja pontosan, hogy mekkora a migránsáradat. Az osztrák belügyminiszter hétfőn arra nem tért ki, hogy abból a hatezer migránsból, akik hétfőn Szlovénia felől Ausztria irányába tartanak, hányat fog befogadni az ország. A helyzet folyamatosan változik, Szlovénia és Ausztria illetékesei állandó kapcsolatban vannak egymással, hogy az intézkedéseket azonnal meghozhassák – közölte Mikl-Leitner.
Horvátország váratlanul megnyitotta a határát és beengedte területére azt a több ezer menekültet, akik közel két napja várakoztak a horvát–szerb Berkasovo–Bábafalva (Bapska) határátkelőnél – jelentette az AFP este a helyszínről.
„A horvát rendőrség megnyitotta a kaput, és a határátkelő előtt várakozó menekültek mindegyike belépett Horvátországba” – közölte Jan Pinos, egy cseh önkéntes a francia hírügynökséggel.
A történtekről az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szerbiai szóvivője is beszámolt. A határok minden előzetes bejelentés nélkül egyszer csak megnyíltak, és amikor ez megtörtént, mindenki rohanni kezdett – tájékoztatott Melita Sunjic. Sajtójelentések szerint mintegy 2-3 ezer migráns várakozott a Berkasovo–Bábafalva ( Bapska) határátkelőnél hétfő délután.
Szerbia nem lesz az összes Közel-Keletről érkező migráns befogadótábora – jelentette ki Aleksandar Vulin szerb szociális ügyi miniszter hétfőn Belgrádban, hozzátéve: a kormány megérti, hogy a szomszédos országoknak logisztikai problémái vannak, de elvárja, hogy minél hamarabb megoldják őket.
A tárcavezető aggodalmának adott hangot, amiért a migránsok csak nagyon lassan tudnak áthaladni a szerb–horvát határon. Kiemelte, hogy a szerb hatóságok és a segélyszervezetek élelmiszert és ruhát osztanak a migránsoknak, és az orvosi ellátás is biztosítva van. „Ennél többet azonban nem lehet tenni, a problémát az jelenti, hogy kérdésessé vált, hogy ezek az emberek át tudnak-e jutni a határon, és elmehetnek-e oda, ahova indultak” – fogalmazott.
