Abszolút többséghez jutott a török kormánypárt

Recep Tayyip Erdogan államfő pártja a szavazatok közel ötven százalékát szerezte meg.

A török szavazók országuk egysége és területi épsége mellett tették le a voksot – mondta hétfőre virradóra Recep Tayyip Erdogan államfő, akinek pártja a vasárnapi parlamenti választásokon megszerezte a szavazatok közel 50 százalékát. Ezt az eredményt értékelte úgy az államfő, hogy a szavazók erőteljes bizonyítékát adták az ország egysége és a területi épsége melletti eltökéltségüknek.

Utalást tett a betiltott Kurdisztáni Munkáspártra (PKK), amely az utóbbi időben ismét konfliktusba került a török kormánnyal. „A választások eredménye fontos üzenet is a PKK számára: a leigázás és a vérontás nem egyeztethető össze a demokráciával” – mondta a török elnök.

A választási bizottság több mint 97 százalékos feldolgozottság után azt jelentette, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő pártja megszerezte a szavazatok közel 50 százalékát – közölte a CNN-Türk hírtelevízió. Ezzel az eredménnyel az 550 fős törvényhozásban 320 képviselője lesz a pártnak, és így egyedül alakíthat kormányt.

Ahmet Davutoglu miniszterelnök ezt írta Twitter-üzenetében: „Adjunk hálát Istennek”. Az AKP egyik magas rangú vezetője pedig azt mondta, hogy a siker felülmúlta a várakozásaikat.

A tájékoztatás szerint a balközép ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) 24,5, a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) közel 12, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig 10,4 százalékot kapott. A választási részvétel 86,89 százalékos volt.

A választások előtt készített közvélemény-kutatások túlnyomó többsége 40-43 százalékot jósolt az AKP-nek, ami nem lett volna elég ahhoz, hogy a párt egyedül is kormányt tudjon alakítani.

Győzedelmeskedett a Törökország instabilitásától való félelem, amely kiegészült Erdogannak azzal a stratégiájával, hogy erős embernek mutatkozzon, aki meg tudja védeni a lakosságot - vélekedett Soner Cagaptay politikai elemző.

Vasárnap este összecsapások törtek ki kurd tüntetők tucatjai és a biztonsági erők között a délkelet-törökországi, kurd többségű Diyarbakir városban. A fiatalok szemeteskukákat gyújtottak fel és kövekkel dobálták meg a helyszínre vezényelt rendfenntartókat, akik könnygázt és vízágyút vetettek be a tömeg feloszlatására.

Hegedűs Tamás geopolitikai szakértő a voksolás eddigi eredményeit értékelve az MTI-vel közölte: a voksok jelenlegi, 96 százalékos feldolgozottságánál az látszik, hogy a kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) komoly mértékben tudta növelni a támogatottságát és a szavazatok csaknem 50 százalékát megszerezte. Ez azt jelenti, hogy a pártnak „kényelmesen megvan a parlamenti többsége egyedül is” – mutatott rá. Hozzátette: az AKP-nak 315 mandátuma lehet az 550 fős törvényhozásban. Úgy vélte, kismértékű változások ugyan még lehetnek, de az abszolút többsége biztosan megvan a pártnak.

Hegedűs Tamás kifejtette: a legnagyobb ellenzéki párt, a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) kis mértékben szintén javított a korábbi eredményén és a voksok 25 százalékát kapta. A választás vesztesei a nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP), amely 12 százalékot kapott, valamint a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP), amely valamivel több mint 10 százalékot ért el. A szakértő szerint mindez azt jelenti, hogy az a két párt, amely júniusban a legnagyobb nyitottságot mutatta a koalíciós kormányzásra, növelte a szavazótáborát, azokat a pártokat viszont, amelyek a közvélemény előtt a koalíció akadályozóiként jelentek meg, büntették a szavazók és kevesebben voksoltak rájuk.

Ez pedig – és mindenekelőtt a kormányzó AKP támogatottságának növekedése – azt bizonyítja, hogy az emberek elsősorban politikai stabilitásra vágynak – magyarázta. Mint mondta, amikor legutóbb koalíciós kormányok voltak Törökországban, az elég kudarcos időszak volt, amelyet politikai és gazdasági válság kísért, kormányválságok követték egymást. A 2002 óta tapasztalható gazdasági fellendülés pedig nagy mértékben a politikai stabilitásnak köszönhető – fűzte hozzá. Hegedűs Tamás úgy látja, a törökök ezért attól féltek, hogy egy elhúzódó politikai válság ismét visszavetheti a gazdasági teljesítményt.