Az amerikai elnök a múlt héten pénteken jelentette be, hogy Észak-Szíriába, kurd ellenőrzés alatt álló területre küld pártucatnyi különlegesen kiképzett katonát, hogy tanácsokkal támogassák az Iszlám Állam elleni harcot. Ezt fordulatnak tekintik az elnök politikájában, aki hosszú ideig elzárkózott az elől, hogy katonákat vezényeljen a szíriai harctérre, mert el akarta kerülni, hogy egy újabb háborúba keveredjen a Közel-Keleten.
A Fehér Ház lakója az NBC Nightly News műsorában szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy ezek a katonák nem fognak részt venni harci cselekményekben. „Mi nem vezénylünk amerikai csapatokat a frontvonalra, hogy ott harcoljanak az Iszlám Állam ellen” – szögezte le, hangsúlyozva, szó sincs arról, hogy amerikai katonák ugyanazt tegyék, mint Irakban tették, nem lesznek ott sem harci egységek, s nem lesz semmiféle megszállás. Az elnököt az interjúban emlékeztették a 2003 szeptemberében elhangzott ígéretére, miszerint „amerikai bakancs nem lép szíriai földre”. Leszögezte, hogy nincs szó ígéretének megszegéséről.
Egyébként még a bejelentés napján John Kerry külügyminiszter Biskekben tett látogatása során maga is kifejtette: az amerikai elnök döntése nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok belép a polgárháborúba.
Obama a múlt pénteken azt jelentette be, hogy a műveleti erők „ötvennél kevesebb” tagját vezényli Észak-Szíriába. A katonák, akiknek száma sajtóértesülések szerint 20-30 körül lehet majd, tanácsadói és segítői feladatokat fognak ellátni a Washington által mérsékeltnek ítélt felkelők oldalán az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni harcban. Név nélkül nyilatkozó washingtoni illetékesek szerint szerepük alapvetően „logisztikai” vonatkozású lesz, nem pedig a harci cselekményekben való részvétel. Azt kell biztosítaniuk, hogy az amerikai fegyverek és hadianyag valóban a mérsékelt felkelőkhöz jussanak el.
Keddi brit sajtóértesülések szerint a brit királyi légierő (RAF) a Downing Street terveivel ellentétben mégsem kapcsolódik be az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet szíriai állásai elleni légi hadműveletekbe, mivel a brit kormánynak nem sikerült elérnie az ehhez szükséges parlamenti támogatást.
A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap bennfentes kormányzati forrásai szerint az RAF bevetéseinek szíriai kiterjesztéséről tervbe vett alsóházi szavazást nem tartják meg, mivel David Cameron miniszterelnök nem tudta megnyerni az ellenzéki Munkáspárt elégséges számú képviselőjét a terv támogatásának, ráadásul a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi padsorain belüli ellenállást sem sikerült leszerelni. Így felmerült az a veszély, hogy a Konzervatív Párt 12 fős alsóházi többsége önmagában nem lett volna elegendő a kormányzati indítvány elfogadtatásához.
A The Timesnak nyilatkozó kormányzati források szerint a tory frakción belüli ellenkezés miatt legalább 40 munkáspárti képviselőt kellett volna meggyőzni ahhoz, hogy a szíriai brit fegyveres fellépésről tervezett alsóházi szavazás a kormány szempontjából biztosan sikerrel végződjön. Ennyien azonban nem voltak hajlandók szembefordulni a Labour vezére, Jeremy Corbyn által meghirdetett hivatalos politikával, amely elveti a brit katonai beavatkozást Szíriában.
Nagy-Britannia nem vesz részt az Iszlám Állam elleni szíriai légi hadműveletekben, mivel a brit parlament csak a terrorcsoport iraki állásai elleni támadásokra adott felhatalmazást, az RAF tevékenységének szíriai kiterjesztéséről szóló kormányzati indítványt ugyanakkor már több mint két éve elvetette.
A konzervatív párti brit kormány az elmúlt hónapokban igyekezett ismét széles – lehetőleg összpárti – parlamenti támogatást szerezni ahhoz, hogy az RAF végrehajthasson bevetéseket az Iszlám Állam ellenőrizte szíriai területeken is, ám a keddi sajtóértesülés alapján ez továbbra sem sikerült, sőt az alsóház külügyi bizottsága éppen keddre elkészült jelentésében külön fel is hívta a brit kormány figyelmét a légi hadműveletek szíriai kiterjesztésének potenciális kockázataira.
A bizottsági jelentés szerint a szíriai bevetések esetleges eredményein jóval túltesznek azok a kockázatok, amelyek a beavatkozás nem egyértelmű jogi megalapozottságából, a szíriai politikai káoszból és mindezek diplomáciai árából eredhetnek. Az alsóház külügyi bizottsága szerint Nagy-Britanniának nem szabad úgy katonai akcióba kezdenie Szíriában, hogy nincs koherens nemzetközi stratégia az Iszlám Állam legyőzésére és a szíriai háború lezárására. Nagy-Britanniában már abból is komoly – máig tartó – belpolitikai vita támadt, hogy az RAF a nyár végén rakétákkal felfegyverzett drónnal megölte az Iszlám Állam két brit állampolgárságú – hírszerzési értesülések szerint nagy-britanniai terrortámadásokat szervező – tagját Szíriában.
