Hamarosan érvénybe léphet a szigorított menekültügyi eljárás Ausztriában

Az időszakos menekültstátust legfeljebb három évig biztosítanák.

A belügyminisztérium által kidolgozott terv szerint az időszakos menekültstátust csak korlátozott ideig, az eddigi öt év helyett legfeljebb háromig biztosítanák. Ha ezek után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, kiutasíthatják a menekülteket az országból, ha viszont igen, akkor még két évig meghosszabbíthatnák a dokumentum érvényességét. Amennyiben ezek után sem javul az adott menekült anyaországában a helyzet, a státus határozatlan időre lenne biztosítható.

Az Ausztria déli határrészén lévő Spielfeld településnél a rendőrség közlése szerint 1800 menekült tartózkodott, a szomszédos Bad Radkersburgnál 1100-an voltak késő délután. Kora délután különvonat indult 450 emberrel Spielfeldről Grazba, további 400 migránssal pedig még egy szerelvény gördül ki hétfő este.

Délután Salzburgnál 1200 menekült volt, a német hatóságokkal való közös munkának köszönhetően szállításuk zavartalanul folyt. Éjfél óta óránként száz embert engedtek át a német–osztrák határon.

Tirolba hétfő estére további 450 menekültet várnak Ausztria déli részéről. A tartományi rendőrség szerint a menekülteket még az este folyamán átvehetik a német hatóságok. Miután a hétvégén nem léphették át a menekültek Kufsteinnél a határt, a településről Németország felé hétfőn egész nap szabályozottan folyt a menekültszállítás.

Az esetleges családegyesítés érdekében a menekültnek jövedelmet, betegbiztosítást, valamint a család elhelyezésére alkalmas szálláshely rendelkezésre állását kell igazolnia.

Azok esetében, akiknél a menekültstátus nem jöhet szóba, csupán úgynevezett kiegészítő védelmet kaphatnak, az új törvény szerint a jelenlegi egy év helyett három év után történhet meg a családegyesítés. A szóban forgó kiegészítő védelem azoknak jár, akik a genfi egyezmény szerint nem tekinthetők menekültnek, azonban számukra az esetleges halálbüntetés vagy más jellegű önkény miatt mégis veszélyes lehet visszatérni a származási országba.

A kísérő nélkül érkező kiskorúaknak családegyesítés során nem kell az előírt anyagi feltételeket teljesíteniük.
Ausztriában januártól októberig 63 ezer, míg 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be. A kormány év végéig több mint 85 ezer benyújtott kérelemmel számol.

Erősödött a migrációs nyomás Horvátországban, huszonnégy óra alatt 9500 illegális bevándorló lépte át a szerb–horvát határt – mondta Ranko Ostojic horvát belügyminiszter újságíróknak hétfőn Bródban (Slavonski Brod).

A zágrábi belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar–szerb zöldhatár lezárása óta Horvátországban közel 309 578 migránst vettek nyilvántartásba, többségük illegálisan lépte át a szerb–horvát határt, többnyire Bapska körzetében. Vasárnap éjféltől hétfő 15 óráig 5907 migráns érkezett az országba, jelenleg a kelet-szlavóniai befogadóállomáson 3337-en tartózkodnak. Keddtől a Közel-Keletről érkező bevándorlókat az opatovaci sátortáborból vonattal közvetlenül Bródba, a téliesített tranzitközpontba szállítják a horvát hatóságok, majd rövid időn belül Szlovéniába viszik tovább őket.

Mihelyt Szerbia be tud kapcsolódnia a szállítási folyamatba, a horvát vonatok közvetlenül a szerbiai Sidről szállítják majd a migránsokat Bródba, és ezzel megszűnik az opatovaci befogadóállomás is – mondta a belügyminiszter.

Ostojic arról is beszélt, hogy napi négy szerelvény közlekedik majd Szerbia és Szlovénia között, amely legalább 6000 migránst enged be, továbbá enged ki az országból 24 óra alatt.

A legfrissebb ljubljanai adatok szerint Szlovéniában október közepe óta 127 399 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. Vasárnap 7611, hétfő 12 óráig újabb 3161 migráns lépte át a horvát–szlovén határt.

A szlovén hatóságok folyamatosan egyeztetnek Horvátországgal és Ausztriával. Eddig egy helyen, Dobován engedték csak be a migránsokat az országba, és ugyancsak egy határátkelőn, Sentiljnél engedték ki őket. A horvát hatóságok azonban 13 órakor 12 autóbusszal 670 migránst szállítottak a Muraszerdahely (Mursko Sredisce) és Petesháza (Petisovci) közötti határátkelőre. A szlovén rendőrség közleménye szerint Horvátország előre jelezte az érkezésüket.

Tizenkét órakor valamivel több mint ötezer illegális bevándorló tartózkodott Szlovénia különböző befogadóállomásain, közülük legtöbben, 3477-en az osztrák határ melletti sentilji tranzitközpontban.

Ugyanakkor új útvonalakat keresnek a migránsok a balkáni útvonal nehézségei miatt. Négy kurd határsértőt tartóztatott fel a horvát rendőrség a Plitvicei-tavak közelében vasárnap, akik Bosznia-Hercegovinán keresztül próbált meg Horvátországba jutni. A szabálysértésért előállított határsértőket gyorsított eljárásban hétfő délután bíróság elé állították, és valószínűleg még a nap folyamán kitoloncolják őket az országból.

A menekültek befogadása körüli vitában nem szabad erkölcsi alapon „ujjal mutogatni” az Európai Unió keleti térségének tagállamaira, de le kell folytatni a vitát, mert a menekültválság miatt minden eddiginél nagyobb a veszélye annak, hogy zátonyra fut az EU – mondta Sigmar Gabriel német alkancellár Berlinben, a régió és Németország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésével foglalkozó német külgazdasági szövetség (Osteuropaverein der deutschen Wirtschaft) konferenciáján.

Nemcsak az EU-hoz 2004 óta csatlakozott tagországok viszonyulnak „tartózkodóan” a menekültek befogadásához, hanem például Franciaország is, az Egyesült Államok pedig az eddiginél mindössze 10 ezerrel több szíriai menekültet kíván befogadni, holott Németországba egyetlen egy nap alatt érkezik 10 ezer menekült – emelte ki.

Azzal kapcsolatban, hogy a menekülthullámmal túlnyomórészt muzulmán vallású emberek érkeznek az EU-ba, Sigmar Gabriel elmondta: a csupán 25 éve demokráciában élő és jelentős nagyságú bevándorló népességgel nem rendelkező kelet-közép-európai országok megértéséhez figyelembe kell venni, hogy 25 évvel a második világháború után az akkori Nyugat-Németország társadalma is másként viszonyult volna egy olyan menekülthullámhoz, mint a mostani.

Ennek ellenére beszélni kell a menekültek befogadásáról, és a keleti uniós tagállamoknak tudniuk kell, hogy a válság annak az EU-nak a kudarcával fenyeget, amelytől nagyon sok támogatást kaptak. Azt is tudniuk kell, hogy Németországban erősödik az a vélemény, hogy nem helyénvaló elfogadni a támogatást, majd „elbújni”, amikor vállalni kellene közös felelősséget az EU sorsáért – fejtette ki a CDU/CSU konzervatív pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke.

Mindenképpen meg kell akadályozni az EU szakadását, és nem szabad egymásra mutogatni, mert „gazdasági és mentális katasztrófa” következne be, ha Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnökének akarata érvényesülne, vagyis ha Németország lezárná a határait, és visszatérne „Dublin III-hoz”, az uniós menekültügyi szabályok alkalmazásához – mondta Sigmar Gabriel.

A menekültválság kezelése körüli vita „lényegében az EU-ról szól”, ezért emlékeztetni kell arra, micsoda „hihetetlen sikertörténet” az uniós integráció, különösen a kelet-közép-európai tagállamok számára.

„Átkozottul szegények lennénk, ha nem sikerült volna” a jelenlegi szintre fejleszteni az EU-t – hangsúlyozta a német alkancellár.

Oroszországról szólva hozzátette: a szíriai polgárháború ügye megmutatta, hogy „vissza kell szerezni a fair partnerként” együttműködő Oroszországot.

Továbbá az EU-nak és Németországnak egy gazdaságilag és társadalmilag stabil Oroszországra van szüksége, mert csak így van esély a demokratikus folyamatok kibontakozására Oroszországban. Ezért minden erővel törekedni kell az ukrán válság politikai rendezését szolgáló minszki megállapodások végrehajtására, hiszen ennek révén válhat lehetővé az Oroszország elleni uniós gazdasági szankciók feloldása.

A minszki folyamat sikere nélkül szó sem lehet a szankciók visszavonásáról, ugyanakkor arra is rá kell mutatni, hogy az egyezményekben foglaltak végrehajtásához nemcsak Oroszországra, hanem Ukrajnára is szükség van – mondta Sigmar Gabriel.