Angela Merkel kancellár, a konzervatív CDU elnöke, Horst Seehofer bajor kormányfő, a testvérpárt CSU elnöke és Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke csütörtökön a tartományi miniszterelnökök és a szövetségi kormány közös értekezlete előtt folytatja majd az egyeztetést – közölte Steffen Seibert kormányszóvivő. A felek számos ügyben egyetértenek, de van még néhány „tisztázandó, illetve nyitott kérdés".
Ezek közé tartozik a tranzitzónák ügye, amelyről csütörtökig szakértői szinten tovább egyeztetnek – áll a közleményben. Sigmar Gabriel nagyjából két órai tárgyalás után távozott a kancellári hivatalból. Angela Merkel és Horst Seehofer folytatja a megbeszélést, és csatlakozott hozzájuk a CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag-) képviselőcsoportjának két vezetője, a CDU részéről Volker Kauder frakcióvezető és Gerda Hasselfeldt, a CSU-s képviselők csoportjának vezetője, akik Merkel és Seehofer szombat esti tárgyalásán is részt vettek.
A német kormány visszautasította a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lap beszámolóját, miszerint Angela Merkel a határ lezárásával fenyegetett a nyugat-balkáni migráció által érintett államok vezetőinek múlt vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozóján. A brüsszeli tanácskozás egyes résztvevőinek elmondása szerint a kancellár ultimátumot intézett a többi kormány-, illetve államfőhöz. Itt és most "meg kell állapodnunk intézkedésekről, hogy ne kelljen lezárnunk a határokat" – idézte a FAS Angela Merkelt. A kormány egy szóvivője vasárnap úgy reagált, hogy a kancellár csupán világossá tette a többi állam-, illetve kormányfő előtt, hogy tovább emelkedhet a berlini vezetésre nehezedő nyomás, ha az uniós partnerek nem működnek közre a válság megoldásában, és ezzel aláhúzta a közös cselekvés fontosságát.
A FAS beszámolójának másik fő elemével kapcsolatban, miszerint Merkel a csúcstalálkozón azt mondta, hogy az idén egymillió menedékkérő érkezhet Németországba, a kormány részéről hangsúlyozták, hogy továbbra is érvényes a 800 ezer menedékkérő érkezését valószínűsítő hivatalos előrejelzés. A határ lezárását a CDU/CSU-frakció több belügyi szakpolitikusa követeli. Egyikük, a CSU-s Hans-Peter Uhl nyíltan megfenyegette Angela Merkelt, a képviselő a FAS-nak azt mondta, hogy „ha Merkel nem zárja le a határt, nem marad kancellár". Hans-Peter Uhl úgy vélte, „sor kerül a határ lezárására, Angela Merkellel, vagy Angela Merkel nélkül".
A legtöbb elemző viszont úgy véli, nagyon kevéssé valószínű, hogy bárki is megpróbálná eltávolítani Angela Merkelt a kancellári tisztségből, legalábbis 2016 márciusáig, amikor tartományi választást tartanak Szász-Anhaltban, Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban. Főleg a két utóbbi tartomány fontos. Ezekben a CDU ellenzékben van, és ha rosszul szerepel a március 13-i választáson, meginoghat Angela Merkel pozíciója. Ugyanakkor meglehet, hogy pártja éppen a menekültválság révén kerül hatalomra a két tartományban, hiszen a válság mélyülésével párhuzamosan egyre erősödik az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali populista párt, és ha bekerül a stuttgarti és a mainzi tartományi gyűlésbe (Landtag), akkor előfordulhat, hogy a Landtagon belüli erőviszonyok átalakulása miatt nem tudják folytatni a kormányzást a szociáldemokraták és a Zöldek.
Németországban a CDU–CSU konzervatív pártszövetséggel kormányzó SPD a koalíciós partnerek által szorgalmazott tranzitzónák helyett úgynevezett beutazási központok felállítását javasolja a menedékkérők gyors és hatékony regisztrációja céljából. A párt az elképzelést szombaton, a CDU és a CSU vezetőinek este kezdődött tanácskozása elé időzítve ismertette.
Sigmar Gabirel pártelnök-alkancellár az SPD berlini elnökségi ülése után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a főleg a bajor CSU által szorgalmazott tranzitzóna-elképzelés azt jelentené, hogy „hatalmas börtönzónákat” állítanának fel a határ térségében, ami jogilag kétes megoldás lenne, és nem is lehetne megvalósítani.A szociáldemokratáknak van egy ennél „jóval intelligensebb alternatív javaslatuk” – mondta Gabriel. A határ menti övezetek helyett decentralizált módon, valamennyi tartományban létre kellene hozni kisebb intézményeket, amelyekben a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező emberek regisztrációját intézik.
