Az államfő augusztus végén írt alá rendeletet arról, hogy ezentúl az állampolgárok petíciót terjeszthetnek elé hivatalos honlapján. Amennyiben egy kérdéshez legalább 25 ezer támogató aláírás érkezik be három hónap alatt, azzal az elnöknek kötelezően foglalkoznia kell. Azután, hogy hivatala bejelenti, hogy megkezdték a felvetés vizsgálatát, az államfő tíz munkanapon belül köteles választ adni a petícióra.
A NATO-csatlakozási referendumot egy bizonyos Szerhij Baturin kezdeményezte. Kérése indoklásában leírta, hogy ő maga is, mint „több millió ukrán”, támogatja országa belépését az Észak-atlanti Szövetségbe. Szerinte a népszavazás megrendezése „egyértelmű jelzés” lenne Ukrajna szövetségesei és ellenségei számára egyaránt.
Szeptember elején Porosenko egy interjúban arról beszélt, hogy a NATO még nem áll készen Ukrajna felvételére, és szerinte ez a kérés a jelenlegi helyzetben provokatív is lenne Kijev részéről az atlanti szövetség felé. Több ízben hangoztatta viszont azt is, hogy az ukrán társadalomban most példátlanul magas – több mint 60 százalékos – a NATO-csatlakozás támogatottsága, és ígéretet tett arra, hogy mindenképpen népszavazást tartanak az ország belépéséről a katonai tömbbe, ami egyébként kötelező is minden tagjelöltnek a csatlakozás előtt. A referendumot viszont szerinte akkor kell kiírni, amikor Ukrajna már teljesítette a csatlakozás kritériumait, és meghívást kap a szervezetbe. Porosenko korábban úgy nyilatkozott, hogy nagyjából hét év múlva lesz aktuális a népszavazás megrendezése Ukrajna NATO-csatlakozásáról.
Az ukrán elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szeptember végi kijevi látogatásakor kijelentette, hogy az előző ukrán vezetés által képviselt katonai semlegesség politikája „bűncselekmény” volt az állam érdekeivel szemben. Viktor Janukovics, a Majdan-tüntetések nyomán hivatalából eltávolított volt elnök állította le Ukrajna NATO-csatlakozási felkészülését 2010-ben. A jelenlegi parlament tavaly decemberben fogadott el törvénymódosítást, amelyben eltörölte az ország semleges státuszát, és felújította az atlanti szövetséghez való közeledést. Szeptember elején az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) új katonai doktrínát hagyott jóvá, amely megerősítette, hogy Ukrajna célul tűzte ki a belépést a NATO-ba. Porosenko az ülésen felszólalva leszögezte: 2020-ig el kell érni, hogy az ukrán hadsereg megfeleljen a NATO-csatlakozáshoz szükséges követelményeknek.
A NATO-csatlakozás egyik feltétele, hogy a csatlakozni kívánó országnak rendezett legyen a viszonya szomszédaival. Ukrajna ennek nem felel meg. Az ukrán hadsereg a múlt év eleje óta fegyveres harcokat vív az ország délkeleti részén az oroszbarát szakadárokkal. Kijev azt hangoztatja, hogy Oroszország fegyverekkel és katonákkal támogatja a szakadárokat. Moszkva ezt tagadja, állítása szerint legfeljebb az fordulhatott elő, hogy a reguláris hadsereg szabadságon lévő katonái zsoldosként csatlakoztak a szakadárokhoz. A két ország viszonya nagyon rossz.
A közvetlenül az államfőnek benyújtható elektronikus petíció lehetősége láthatóan népszerű lett az ukránok körében. Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint egy hónap alatt több mint ezer petíció érkezett be az elnöki honlapra.
Aláírta Petro Porosenko ukrán elnök azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy külföldiek is szolgáljanak az ukrán fegyveres erők kötelékében – közölte az államfő sajtószolgálata.
A módosítás legálissá teszi azt, hogy külföldiek szerződéses alapon belépjenek az ukrán hadseregbe vagy más harcoló alakulatba. A sajtószolgálat közleménye szerint ezáltal javul az ukrán fegyveres erők harci képessége, mert képzett, tapasztalatokkal rendelkező és motivált katonákkal egészülnek ki a harcoló alakulatok a zászlóaljak szintjén. Sajtójelentések alapján legfeljebb ezer szerződéses külföldit alkalmaznának.
A törvénymódosítást október 6-án szavazta meg a parlament. A jogszabály szerint a külföldieknek hivatalosan kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy maradéktalanul betartják Ukrajna alkotmányát és törvényeit, valamint lelkiismeretesen ellátják katonai feladataikat a szolgálat ideje alatt.
A jogszabály másfelől szigorítja a törvény által továbbra is tiltott zsoldosszolgálat miatti büntetéseket. Aki zsoldosokat finanszíroz, verbuvál, illetve kiképez olyan fegyveres konfliktusban való részvételre, amelynek célja Ukrajna alkotmányos rendjének megdöntése, területi egységének megsértése vagy az állami szervek tevékenységének akadályozása, arra 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Ha ezt a bűncselekményt hivatalos személy követi el, a büntetési tétel 7-től 12 évig terjed. Ha a bűncselekmény elkövetése halálos áldozatot követelt, 10-15 éves, de akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.
A zsoldosok a fegyveres konfliktusban, háborús vagy erőszakos cselekményben való részvételért 5-10 év közötti szabadságvesztéssel sújthatók.
A kelet-ukrajnai konfliktus tavaly tavaszi kirobbanása óta számos külföldi jelentkezett szolgálatra Ukrajnában, elsősorban az önkéntes alakulatoknál. Pontos adatok a külföldiek számáról, hovatartozásáról nem ismertek, de az ukrajnai híradásokból kiderül, hogy több önkéntes alakulathoz, például a Mariupol környékén szolgáló Azovhoz, a Donbaszhoz, az UNA-UNSZO és a Jobboldali Szektor radikális nacionalista politikai szervezetek alakulataihoz álltak be külföldiek, javarészt orosz állampolgárok – akik nem értenek egyet Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna-politikájával –, más volt szovjet köztársaságból, például Fehéroroszországból, Grúziából, Örményországból és a balti államokból származók, de akad állítólag egy-két közép-európai, skandináv vagy amerikai is.
Az ukrán oldalon harcoló külföldiek helyzetét igencsak megnehezíti, hogy nem rendelkeznek olyan státusszal, amely törvényessé tenné számukra a hosszú távú tartózkodást Ukrajnában, ha pedig visszatoloncolják emiatt őket hazájukba, ott zsoldosszolgálatért elítélik őket. Volt már nem egy példa arra, hogy önkéntes alakulatnál szolgáló külföldi kapott Ukrajnából kiutasító végzést. A külföldi önkéntesek helyzetének mihamarabbi rendezéséért már több civil és politikai szervezet kiállt, és az ukrán média is több ízben felhívta a problémára a figyelmet.
Az Európa Tanács szerint drámai a humanitárius helyzet Kelet-Ukrajnában, mivel legalább ötmillió ember szenved szükséget a fegyveres konfliktus miatt – hívta fel a figyelmet jelentésében Nils Muiznieks, az ET emberi jogi biztosa. A 2014 áprilisában kitört ukrajnai fegyveres konfliktusnak eddig legalább 8 ezer halálos áldozata és 17 800 sebesültje volt – tette hozzá.
Másfél évvel a harcok kitörése óta közintézmények egész sora – beleértve vízműveket, klinikákat, iskolákat vagy óvodákat – súlyosan megrongálódott. Csak Kramatorszkban 30 iskolát és 20 óvodát ért találat.
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) becslései szerint Kelet-Ukrajnában 1,3 millió ember alig vagy egyáltalán nem fér hozzá tiszta ivóvízhez. Drámai a helyzet a kórházakban is, ahol a szív- és érrendszeri és egyéb betegségekkel küzdő emberek gyógyszerei hiányoznak. Egyes források szerint a cukorbetegségben meghaltak száma meghaladja a 400 főt.
