Cameron szerint a párizsi merényletek megmutatták, hogy az Iszlám Állam szíriai központja a terrortámadások milyen alapos tervezésére képes. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a brit elhárító szolgálatok megítélése szerint Nagy-Britannia az Iszlám Állam célpontlistájának „felső mezőnyében” szerepel.
Cameron ugyanakkor kizárta a brit hadsereg szárazföldi alakulatainak bevetését.
A vitát lezáró felszólalásában Philip Hammond külügyminiszter mindazonáltal elismerte, hogy az Iszlám Államot csak légitámadásokkal nem lehet felszámolni. Hammond szerint azonban a légi hadműveleteknek megvan az az azonnali hozadékuk, hogy csökkentik az Iszlám Állam képességét a külföldi terrortámadások végrehajtására, így Nagy-Britannia biztonságát is erősítik.
A külügyminiszter szerint végső soron szükség lesz szárazföldi offenzívára az Iszlám Állam szíriai központja ellen, de ez akkor lesz lehetséges, ha véget ér a szíriai polgárháború, Damaszkuszban olyan kormány alakul, amelyet a nemzetközi közösség ismét támogatni tud, és így a szíriai hadsereg és a szíriai ellenzéki erők együtt fordíthatják fegyvereiket az Iszlám Állam ellen.
Hammond megerősítette, hogy a brit hírszerző szolgálatok adatai szerint 70 ezerre tehető azoknak a szíriai ellenzéki fegyvereseknek a száma, akik csatlakozhatnak ehhez a harchoz. Vannak köztük iszlamisták is, de „vannak iszlamisták a kuvaiti és a tunéziai parlamentben is, és együtt tudunk működni olyan iszlamistákkal, akik elfogadják a demokratikus eljárásrendet és készek részt venni abban” – fogalmazott a brit külügyminiszter.
A parlamenti jóváhagyás után a brit légierő Tornado és Typhoon típusú harci repülőgépei kapcsolódnak majd be a nemzetközi közösség szíriai légi hadműveleteibe, várakozások szerint akár már csütörtökön.
