A brit parlament megszavazta a szíriai beavatkozást

Jelentős többséggel jóváhagyták a légierő bekapcsolódását az Iszlám Állam elleni hadműveletekbe.

Az éjszakai voksolás előtt a kormány indítványáról tíz és fél órás vitanapot tartottak, amelyen 104 törvényhozó szólalt fel.

A szíriai légi hadműveletekről szóló javaslatot végül 397:223 arányban hagyta jóvá az alsóház, vagyis a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának 17 fős többségénél sokkal nagyobb támogatást kapott az indítvány.

Ez mindenekelőtt azt tükrözi, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt számos képviselője is megszavazta a konzervatívok beterjesztését, annak ellenére, hogy Jeremy Corbyn, a Labour vezetője nem támogatta a kormányzati javaslatot. A Munkáspárt mély megosztottságát jelezte, hogy Corbynnal saját árnyékkormányának második embere, Hilary Benn külügyminiszter-jelölt is látványosan szembefordult.

Hilary Benn a vitanap végén szenvedélyes beszédben szólította fel a képviselőket a konzervatív kormány indítványának támogatására, a brit demokráciát fenyegető fasisztáknak nevezve az Iszlám Államot. „A fasisztákról annyit mindenképpen tudunk, hogy le kell őket győzni” – fogalmazott a vezető munkáspárti politikus, akinek szavait a brit parlamenti életben rendkívül ritka módon tapsviharral fogadták az indítványt támogató kormánypárti és ellenzéki képviselők.

A vitanapot David Cameron miniszterelnök indította a kormányzati javaslat előterjesztésével. Cameron kijelentette: a Nagy-Britanniát közvetlenül fenyegető terrorveszély indokolja, hogy az RAF bekapcsolódjon az Iszlám Állam szíriai állásai elleni nemzetközi légi hadműveletekbe. A fenyegetettséget a kormányfő szerint jelzi, hogy tavaly november óta a brit titkosszolgálatok hét különböző nagy-britanniai merényletterv végrehajtását akadályozták meg.

Az RAF eddig is részt vett az Iszlám Állam iraki hadállásai elleni támadásokban, ám a szíriai légi hadműveletekben nem, mivel ehhez a brit parlament a szerda esti voksolásig nem adta hozzájárulását.
A brit kormányfő a parlamenti felhatalmazás kiterjesztését kérő kormányindítvány szerdai vitájában kijelentette: az Iszlám Állam elleni küzdelemben nincs értelme figyelembe venni a szíriai–iraki határt, hiszen azt a dzsihadista szervezet maga sem ismeri el és nem is tartja tiszteletben.

Cameron szerint a párizsi merényletek megmutatták, hogy az Iszlám Állam szíriai központja a terrortámadások milyen alapos tervezésére képes. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a brit elhárító szolgálatok megítélése szerint Nagy-Britannia az Iszlám Állam célpontlistájának „felső mezőnyében” szerepel.

Cameron ugyanakkor kizárta a brit hadsereg szárazföldi alakulatainak bevetését.

A vitát lezáró felszólalásában Philip Hammond külügyminiszter mindazonáltal elismerte, hogy az Iszlám Államot csak légitámadásokkal nem lehet felszámolni. Hammond szerint azonban a légi hadműveleteknek megvan az az azonnali hozadékuk, hogy csökkentik az Iszlám Állam képességét a külföldi terrortámadások végrehajtására, így Nagy-Britannia biztonságát is erősítik.

A külügyminiszter szerint végső soron szükség lesz szárazföldi offenzívára az Iszlám Állam szíriai központja ellen, de ez akkor lesz lehetséges, ha véget ér a szíriai polgárháború, Damaszkuszban olyan kormány alakul, amelyet a nemzetközi közösség ismét támogatni tud, és így a szíriai hadsereg és a szíriai ellenzéki erők együtt fordíthatják fegyvereiket az Iszlám Állam ellen.

Hammond megerősítette, hogy a brit hírszerző szolgálatok adatai szerint 70 ezerre tehető azoknak a szíriai ellenzéki fegyvereseknek a száma, akik csatlakozhatnak ehhez a harchoz. Vannak köztük iszlamisták is, de „vannak iszlamisták a kuvaiti és a tunéziai parlamentben is, és együtt tudunk működni olyan iszlamistákkal, akik elfogadják a demokratikus eljárásrendet és készek részt venni abban” – fogalmazott a brit külügyminiszter.

A parlamenti jóváhagyás után a brit légierő Tornado és Typhoon típusú harci repülőgépei kapcsolódnak majd be a nemzetközi közösség szíriai légi hadműveleteibe, várakozások szerint akár már csütörtökön.