Több pénz hidegháborúra

A Pentagon növeli az európai jelenlétre és hadgyakorlatokra szánt költségvetést.

Zord Gábor László
2015. 12. 02. 5:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Európai Bizalomerősítő Kezdeményezés (ERI) néven fut Washingtonban az az intézkedéssorozat, amely az ukrajnai konfliktus nyomán hivatott a kelet-közép-európai szövetségesek „megnyugtatására”, mindenekelőtt csapatok intenzív, rotációs alapon zajló jelenlétének finanszírozásával. Barack Obama elnök tavaly nyáron jelentette be, hogy többletforrást (a 2015-ös költségvetési évre mintegy egymilliárd dollárt) biztosítanak erre a célra: a térségi NATO-tagok területén zajló hadgyakorlatok fokozásán túl haditechnikát is előrevonnak állandó jelleggel, valamint támogatást nyújtanak a baráti posztszovjet államok, így Ukrajna, Grúzia és Moldova számára is.

Mint arról a Defensenews szakportál beszámol, egy védelmi agytröszt minapi konferenciáján a Pentagon számvevője, Michael McCord jelezte: a 2017-es költségvetés készülő tervezetében az ERI tétel „meglehetősen jelentős emelésére” kerül sor, bár konkrét számokat egyelőre nem tudott mondani. A növekményből finanszírozott tevékenység „robusztusabb” változata lesz annak, amit az Egyesült Államok eddig is tett, azaz „magasabb szintű jelenlét és gyakorlatozás, különösen a kelet-európai partnereinkkel”. Az illetékes szerint a legjelentősebb különbség a mostani finanszírozáshoz képest az lesz, hogy több jelenik meg „állandó befektetések” formájában, legyen az a haditechnika előrevonása vagy erők állomásoztatása Európában „kicsit hosszabb távra szólóan”.

Az is beszédes, hogy a hírek szerint az ERI szinte bizonyosan átkerül az úgynevezett Külföldi Szükséghelyzeti Műveletek (OCO) fejezetbe, amely a Pentagon alapköltségvetésétől függetlenül kifejezetten a háborúk pénzelésére szolgál, s gyakorta használják arra, hogy olyan programokat, tevékenységeket fizessenek belőle, amelyeket a lényegesen átláthatóbb büdzsébe nem tudtak vagy nem akartak beilleszteni. Ez persze azt is jelenti, hogy bármilyen politikaváltással (2017 januárjától új kormánya lesz az Egyesült Államoknak) sokkal könnyebben el lehet venni a pénzt, mintha az alapköltségvetésben lenne, ami nem éppen jó üzenet a megnyugtatni kívánt szövetségeseknek. Így nem tudnak felmutatni mondjuk egy ötéves tervet, amivel a Pentagon demonstrálni tudná, hogy elkötelezettsége nem ideiglenes. Érdekes mozzanat, hogy McCord a kérdést egy látszólag nem ide tartozó témával is összefüggésbe hozta, amikor leszögezte: az ERI-finanszírozás nem irányul az európai migránsválságra, és a Szíriából menekülők beáramlásának ellenőrzésére, amit „az európai országoknak maguknak kell kezelniük”.

Ami a részleteket illeti, az amerikaiak növekvő jelenlétének részeként eddig egy dandárnyi technikát – többek között M1-es harckocsikat és M2-es gyalogsági harcjárműveket – vont előre Lengyelországba és a Baltikumba, illetve Bulgáriába és Romániába, de egy másikat is terveznek. Információink szerint Magyarországon a tatai laktanyát nézték ki erre, de egyelőre hírzárlat van a kérdésben, így azt sem lehet tudni, hogy a Hajmáskéren gyakorlatozó (eredetileg Tatára érkezett) M3 Bradley felderítő harcjárművek már itt maradnak-e vagy sem.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.