A testület a kedden ismertetett döntés indoklásában kiemelte, hogy a kifejezés ugyan már régóta használatos, de a menekültválság révén erősen elterjedt a közbeszédben.
A jótét lélek kifejezés a menekültválsággal összefüggésben arra szolgál, hogy általánosító módon naívnak, butának állítsa be vagy az úgynevezett helfer szindrómában – kényszeres segítésben – szenvedő betegnek bélyegezze mindazokat, akik önként, társadalmi munkában támogatják a Németországba érkező menedékkérőket, menekülteket.
A bizottság közleményében hozzátették, hogy a jótét lélek használata már nemcsak a „jobboldali populista táborban” használatos, hanem helyenként a „vezető médiumokban” is, és ez gátolja a szakmai érveken alapuló demokratikus vitát.
Hasonló hatást fejt ki a véleményterror (Gesinnungsterror) és a felháborodásipar (Empörungs-Industrie) kifejezés is – vélekedett a testület.
A Darmstadti Egyetem független zsűrije 1991 óta választja ki az év legellenszenvesebb szavát (Unwort des Jahres) a beküldött javaslatokból. 2015-ben 1644 javaslat érkezett, összesen 669 szót, kifejezést jelöltek az év legcsúnyább szavának.
A leggyakrabban javasolt kifejezések többsége a menekültválsággal és a görög államadósság-válsággal kapcsolatosak, például a befogadás kultúrája (Wilkommenskultur) 113 jelöléssel a második leggyakrabban javasolt szó volt, a jótét lélek 64 jelöléssel pedig a harmadik, míg a Grexit (Görögország kilépése az euróövezetből) 47 jelöléssel az ötödik.
Az év legcsúnyább szava kezdeményezés célja a nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése a közbeszéddel, a nyilvános kommunikációval kapcsolatban. A szavakat egyebek között annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az emberi méltóságot vagy a demokratikus alapértékeket. Vizsgálják a szavak félrevezető vagy gyengítő, eufemisztikus jellegét is.
2014 legcsúnyább szava a hazug sajtó (Lügenpresse) volt, 2013-ban pedig a szociális turizmust (Sozialtourismus – a szociális juttatások megszerzését célzó bevándorlás) választották a leginkább visszataszító német szónak.
