Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök bukásával az Orbán-kormány egyik legádázabb unión belüli bírálójától szabadult meg. Dacian Ciolos, az őszi választásokig szerepet vállaló technokrata, pártonkívüli kormányfő a pragmatikus politizálás híve, ezer szállal kötődik Brüsszelhez (mezőgazdasági biztos is volt), közel áll az Európai Néppárthoz és – a Fideszhez hasonlóan a liberálisoktól a néppárthoz átigazoló – román jobbközép Nemzeti Liberális Párthoz. Szijjártó útjának középpontjában a migránskérdés áll, ami szintén kapcsolódási pontot jelenthet. Bár Romániát eddig elkerülte a menekülthullám, és a bukaresti politikában Traian Basescu volt államfő sommás megállapításain kívül nincs jelen a migránsellenes retorika, a lakosság körében nagy a félelem és az elutasítás a menekültek megjelenésével kapcsolatban. Orbán Viktornak a migránsok megállítására vonatkozó különböző nyilatkozatai rendre óriási népszerűségnek örvendenek a román online kommentekben.
A Ciolos-kormány egyébként a magyarhoz hasonlóan elutasítja a Brüsszelből diktált menekültkvótákat. Míg az előző, Ponta-kabinet felháborodással reagált a magyar–román zöldhatár Budapest által tervezett lezárására, addig a napokban tett újabb, kerítésépítésre vonatkozó kijelentések visszhangtalanul maradtak Bukarestben. Tény, a magyar kormány – vélhetően tanulva hibáiból – igyekszik diplomáciai úton is előkészíteni lépéseit. Orbán Viktor mai bulgáriai útja ugyancsak ebbe a sorba illik. Lapunk információi szerint jövő kedden Budapestre érkezik a horvát külügyi tárca vezetője, amivel új lap nyílhat a magyar–horvát viszonyban is.
Magyarország és Románia európai, nemzetközi megítélése lényegesen megváltozott az utóbbi években. Az ukrán konfliktust követően Bukarest geopolitikai szerepe felértékelődött, az Egyesült Államok egyik legfontosabb európai szövetségeseként Brüsszelben is megnőtt a mozgástere. Ezzel szemben a stratégia nélküli, a kormánypárt belpolitikai érdekeinek alárendelt magyar diplomácia súlya nagyot zuhant. Ehhez jönnek még az indokolatlan, de létező román félelmek. Dan Dungaciu, a Román Akadémia politikatudományi intézetének igazgatója egy lapunknak adott korábbi nyilatkozatában elmondta, szerinte Budapest egy új, sajátos játékba kezdett, aminek a lényege, hogy egyszerre akar a Kelethez és a Nyugathoz húzni. Úgy vélte, Bukarestnek rendkívül kockázatosnak tűnik a magyar nyitás Moszkva irányába, a pragmatizmusra való hivatkozás ellenére. Ráadásul jelenleg Romániának kevésbé fontos a jó viszony hazánkkal, mint amikor uniós tagjelöltként kellett bizonyítania. Budapestnek viszont soha nem lehet mellékes ez a kapcsolat az erdélyi magyar közösség miatt.
Segíthet a magyar–román viszonyon, hogy az Orbán-kormány többéves feszült viszony után partnerének tekinti a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ). Szijjártó Bukarestben találkozik Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel is. Kisebbségi kérdésekben előrelépés nem várható, egyelőre az etnikumközi kölcsönös bizalomhiány mérséklése lehet a cél. Mindkét oldalon sérelmek halmozódtak fel az utóbbi években. Az erdélyi magyarok elsősorban jelképeik tiltását és a felerősödött magyarellenes hangulatkeltést kifogásolják, román részről a radikális magyar hangok, szervezetek megjelenését veszik zokon. Romániában a hatóságok a polgárok biztonságára leselkedő veszélyként viszonyulnak például az autonómiatörekvésekhez.
