Nikosz Kociasz külügyminiszter azért hívta haza a diplomáciai misszió vezetőjét, hogy „megőrizze a görög és az osztrák állam, illetve azok népei közötti baráti kapcsolatokat” – áll a közleményben.
Nem sokkal később az osztrák külügyminisztérium közleményt adott ki. Mint írta, „Ausztria megérti a Görögországban kialakult feszültséget, miután növekszik az országra nehezedő nyomás a migrációs áradat csökkentésében való részvétel miatt”. Minden országnak jogában áll visszahívni diplomatáit, ugyanakkor remélhetőleg Görögország átgondolja a történteket – tette hozzá.
Az osztrák külügyminisztérium lát esélyt arra, hogy Görögország bécsi nagykövete tájékoztatja a görög döntéshozókat a menekültek célországainak helyzetéről és az ezen országok előtt álló kihívásokról.
Görögország korábban tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a szerdán Bécsben rendezett, a migrációs válság lehetséges megoldásait tárgyaló nyugat-balkáni konferenciára nem kapott meghívót. A tiltakozásról szóló jegyzéket a bécsi görög nagykövet kedden nyújtotta át az osztrák külügyminisztériumban. A görög külügy úgy vélte: „egyoldalú és egyáltalán nem barátságos” az, hogy Görögország nélkül akarnak döntést hozni olyan kérdésről, amely az országot és a határait érinti. Athén szerint Macedónia Ausztria „felbujtására” zárta le a Görögországgal közös határát az afgán migránsok előtt, és csak irakiakat és szíriaiakat enged át.
Alexisz Ciprasz görög kormányfő szerdán „szégyennek” nevezte azt, hogy Görögország meghívása nélkül és az EU által biztosított kereteken kívül rendezett Ausztria konferenciát.
Athént bírálatok sokasága érte már uniós országok részéről a menekültáradattal kapcsolatban, mert szerintük Görögország nem megfelelően kezeli a válságot.
Az említett bécsi konferencián Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter nyitóbeszédében úgy vélte, Görögországnak nem érdeke a migránsáradat enyhítése, hanem továbbra is azt segíti elő, hogy az emberek minél gyorsabban átjussanak az országon.
A görög külügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint „egyértelmű, hogy az Európai Unió nagy problémáit nem lehet megoldani olyan gondolatokkal, mentalitással és intézményen kívüli kezdeményezésekkel, amelyek a XIX. századból erednek”. A közlemény a bécsi konferenciát övező görög sérelemre utalva megjegyezte, ilyen tettek „aláássák az európai integráció folyamatát és alapjait”.
