Juncker: Jogellenes az osztrák beléptetési kvóta

„Baráti beszélgetést” folytat majd erről Werner Faymann osztrák kancellárral.

„Ami Ausztriát illeti, meg kell mondanom, nincs ínyemre ez a döntés, és megkérdőjelezzük, hogy összhangban áll az uniós joggal” – szögezte le Juncker a Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével közösen, az uniós csúcsot megelőzően tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: „baráti beszélgetést” folytat majd erről a délutáni uniós csúcs folyamán Werner Faymann osztrák kancellárral.

Jean-Claude Juncker arról is beszélt: a brüsszeli testületnek nem tetszik, hogy a közös európai megoldás hiánya miatt egyes országok nemzeti szinten döntenek a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról.

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja csütörtökön levében figyelmeztette Ausztriát, hogy a beléptetési kvóta sérti az uniós jogot.

„Az osztrákok döntése nincs összhangban az uniós joggal” – jelentette ki Avramopulosz, majd hozzátette: Ausztria is köteles korlátozás nélkül elfogadni a menedékkérelmeket.

Ausztria szerdán arról határozott, hogy az ország déli határán legfeljebb naponta nyolcvanan adhatnak be menedékkérelmet, azokkal együtt pedig, akik egy szomszédos országban óhajtanak menekültstátust kérni, összesen naponta 3200 migráns léphet be az országba. Az ország többi részén több kérelem is benyújtható.

Az osztrák belügyi tárca közölte: a brüsszeli bírálatok ellenére pénteken az eredeti elhatározásnak megfelelően alkalmazni kezdik a belépési kvótát. Az uniós csúcson tartózkodó kancellár is megerősítette, hogy kitartanak döntésük mellett.

„Svédország és Németország nevében nem beszélhetek, de elképzelhetetlen, hogy Ausztria fogadja az összes menedékkérőt Európában” – húzta alá Werner Faymann, hozzátéve: százezer tavalyi menekült után kormánya nem mondhatja egyszerűen azt az osztrákoknak, hogy minden mehet így tovább.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke „meglehetősen bizakodóan” nyilatkozott azzal kapcsolatosan, hogy sikerül megállapodásra jutni Nagy-Britannia uniós reformigényeiről az Európai Tanács találkozóján.

Az illegális bevándorlás témakörében és a londoni kormány reformköveteléseinek ügyében tárgyaló uniós állam- illetve kormányfők megbeszélésével kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: biztos abban, hogy a tárgyalásokon sem sikerül olyasmit ráerőltetni Magyarországra, amit nem tudna, vagy nem akarna elfogadni.

London reformköveteléseivel kapcsolatban a magyar kormány két olyan határt fektetett le, amelyet az európai uniós csúcson nem szabad átlépni. Az egyik, hogy a személyek szabad mozgása nem szenvedhet csorbát, a másik, hogy nem születhet precedens.

David Cameron brit kormányfő  kijelentette: nehéz tárgyalások következnek, de jó szándékkal és kemény munkával sikerülhet megegyezésre jutni. Mint mondta, ha lesz rá lehetőség, megköti a megállapodást, viszont nem fog olyan egyezményt elfogadni, amely nem felel meg az igényeiknek. „Harcolni fogok Nagy-Britanniáért” – szögezte le.

Angela Merkel német kancellár kifejtette: mindent megtesznek annak érdekében, hogy Nagy-Britannia tagja maradjon az Európai Uniónak. A kérdésről az ülést megelőzően egyeztetni fog a francia elnökkel és a holland kormányfővel, a megállapodást azonban az unió huszonnyolc tagállamának kell elfogadnia – tette hozzá. Mint mondta, Németországnak érdeke Nagy-Britannia uniós tagsága, a végső döntést viszont a briteknek kell majd meghozniuk.

Mark Rutte, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Hollandia miniszterelnöke elmondta, hogy a tárgyalások rendkívül előrehaladott állapotban vannak, mindazonáltal sok munka van még hátra.

Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy sorsdöntő csúcstalálkozóra kell készülni. Tusk a csúcstalálkozó előtt még tartott egy utolsó egyeztetést David Cameronnal, részletekről azonban egyelőre nem érkeztek hírek.

Francois Hollande francia államfő szerint bár a megállapodás szükséges és lehetséges, nem sértheti az unió alapelveit. Hollande arra is figyelmeztetett, hogy ha Nagy-Britanniát kivételes bánásmódban részesítik, akkor más tagállamok is kivételeket fognak követelni maguknak.

Hasonlóan vélekedett a lengyel miniszterelnök is. Beata Szydlo közölte, hogy egyetértésre akarnak jutni, „de nem bármi áron”.