Kijev nem kér a befolyási övezetekből

Pavlo Klimkin külügyminiszter a szankciók szükségességéről, a posztszovjet korszak meghaladásáról és a Minszk II esélyeiről.

– Milyen esélyt ad a Minszk II-nek nevezett megállapodásnak? Megfelelő tárgyalási keretnek tartja az úgynevezett normandiai formátumot?
– Mi elkötelezettek vagyunk Minszk mellett, Moszkva azonban nem ad neki esélyt, mert Ukrajna destabilizálásában érdekelt.

– Oroszország szíriai szerepvállalása sokak szerint hatással lehet az ukrán válság rendezésére is. Nem tart attól, hogy egy Moszkva és Washington közötti alku vesztese éppen Kijev lehet?
– Nem. A civilizált világ mindig Ukrajna oldalán áll. A kompromisszumkészség mindig fontos, ám nem adhatjuk fel az egységes, demokratikus és európai Ukrajna építésének elvét. Egyébként pedig nem ukrán válságról, hanem Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójáról van szó. Ezt bizonyítja, hogy az orosz hadsereg hivatásos katonáinak ezrei harcolnak a Donbaszban, s folyamatos a fegyver- és a katonaifelszerelés-utánpótlás is.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy a NATO felvállalná Ukrajna tagságát egy olyan helyzetben, amikor Moszkva szemében éppen ez a „vörös vonal”?
– Fokozatosan teljesítjük a szövetség által támasztott kritériumokat, s mi magunk fogunk határozni arról, hogy mit és hogyan kell megtennünk biztonságunk garantálása érdekében. Egy biztos, függetlenül a NATO-tól vagy más kérdésektől, a befolyási övezetekről szóló elképzelés biztosan nem fog működni. Bármennyire szeretnék is azt a Kremlben, nem lesz újabb Jalta! Már csak azért sem, mert a megszállt Jaltába senki sem megy el, egy ukrán Jaltában pedig a jövőben soha nem engedünk ilyen tárgyalásokat folytatni.

– Feloldhatónak tartja-e a rettenetesen elmérgesedett ukrán– orosz viszonyt? S ha igen, akkor miképp?
– Az ukrán–orosz viszonyrendszerből jelen pillanatban elszállt a bizalom, s nem is látom, hogyan lehetne azt belátható időn belül helyreállítani. Nem mi élezzük ki a kapcsolatokat. Nincsenek ukrán katonák az Urálnál, vannak viszont orosz katonák a Donbaszban. Nem szálltuk meg Oroszország egyetlen régióját sem. Minden olyan országgal hajlandók vagyunk együttműködni, amely teljesíti nemzetközi kötelezettségeit, Oroszország azonban sajnos ma nem tartozik ezek közé.

– Ez a kérdés egész Európa biztonságára kihat, s mindenki izgatottan figyeli, miként alakul Ukrajna körül a helyzet. A megközelítés azonban érthető módon nem egységes. Vannak olyan országok, amelyek hangosan kiállnak Ukrajna mellett, míg mások visszafogottabbak. Ezek közé tartozik Magyarország is. Milyennek értékeli Budapest és Kijev viszonyát? Vannak-e nyitott, vitás kérdések?
– Érdekeltek vagyunk a baráti, jószomszédi és a kölcsönösen előnyös alapokon nyugvó kapcsolatok építésében Magyarországgal. Hálásak vagyunk azért, hogy Magyarország e nehéz időkben komoly humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának. Ugyanakkor néha az Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók feloldására szólítanak fel magyar politikusok. Meggyőződésünk, hogy ezek a szankciók nemcsak gazdasági, hanem politikai jelentőséggel is bírnak, s elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy Oroszország teljesítse a minszki megállapodásban foglaltakat.