Kim Dzsong Un a helyszínen mutat utat

Mit keres ott az a sok jegyzetfüzetes ember az éles elméjű vezető körül? Észak-koreai pártikonográfia.

Azok a típusú propagandaképek, melyeken észak-koreai funkcionáriusok egy-egy helyszínen áhítattal állják körbe az ország első emberét, Kim Dzsong Unt, és miközben isszák szavait, sokszor még jegyzetelnek is, valójában korántsem új keletűek, már a diktátor nagyapja, az Észak-Koreát megalapító Kim Ir Szen rezsimje is előszeretettel alkalmazta ezeket. A kommunista országban nagy hagyománya van ugyanis a „helyszíni útmutatásoknak” (van koreai elnevezése is: Hjondzsi Csidó) és az annak során készülő propagandafotóknak, amelyek megörökítik a diktátor látogatását egy-egy új ipari vagy katonai létesítményben. Noha általában nem derül ki, hogy az ország első embere milyen tanácsokat ad a helyieknek, a központi hatalom által vasmarokkal fogott média azt hangsúlyozza, hogy a jegyzetelők később az ország első emberének szavai szerint jártak el.

„Az Észak-Koreát megalapító Kim Ir Szen fotói egy ideig nemigen tértek el a kelet-európai kommunista vezetőket, például a Rákosit ábrázoló, hasonló jellegű képektől, az, hogy a fotókon az őt fogadók áhítattal hallgatják a mondandóját, esetleg még meg is örökítik azt, a hatvanas évektől terjedt el” – magyarázza Csoma Mózes, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem koreai tanszékének vezetője. Csakhogy a történelem máshogy alakult Kelet-Európában és máshogy Észak-Koreában, az ázsiai ország rendszere ugyanis nem ment át olyan változásokon, mint idővel a magyar.

A hasonszőrű kelet-európai képek így az ötvenes évektől nem „durvultak tovább”, míg Észak-Koreában tovább folytatódott ez a fajta fotográfiai „fejlődés”. A hetvenes évektől lehet egyre több olyan képet fellelni, amin a Kim Ir Szent hallgató katonák, pártfunkcionáriusok vagy éppen munkások magnóra veszik a „Nagy Vezér” gondolatait, később, a nyolcvanas években pedig megjelentek a máig látható jegyzetfüzetek.

„Az észak-koreai propagandafotók az ötvenes évek végétől indultak el furcsa irányba, melyhez hozzájárultak a szovjet politikai változások – például a desztalinizáció folyamata – vagy éppen a lengyelországi megmozdulások és az 1956-os magyar forradalom” – magyarázza Csoma Mózes. A szovjet blokkon belüli „erjedésre” reagálva ugyanis a phenjani rezsim egyrészt még inkább meg kívánta erősíteni a központi hatalmat – ami a propaganda szintjén is megjelent –, másrészt egyre inkább bezárkózott, még a saját kommunista szövetségeseitől is elkülönült.

Ennek az elzárkózásnak vannak hagyományai a történelemben, a 19. század végéig létezett koreai Csoszon királyságot például nem hiába hívták „remetekirályságnak”. Az már más kérdés, hogy a szovjet blokk kilencvenes évek eleji teljes szétesése után – Kínát leszámítva – már nem is igazán maradt szövetséges, akitől elkülönülhettek.

„A magnók, majd a jegyzettömbök megjelenése kulturális szinten is nagyon fontos dolgot jelképez: a lojalitást, amit az észak-koreai rendszer a konfuciánus hagyományokból eredeztet. Az eszmerendszer a felső hatalom iránti feltétlen hűségre, illetve a szigorú hierarchia tiszteletére épül” – állítja Csoma Mózes. Ez egyébként részben magyarázza azt is, hogy Észak-Koreában miért nem indulhatott el semmiféle politikai enyhülés.

Idővel új elemek is megjelentek az észak-koreai diktátorok helyszíni útmutatásairól készült fotókon. Számos képen látni ugyanis – főleg fiatalok társaságában –, hogy Kim Dzsong Unt közrefogják „alattvalói”, és úgy karolnak bele, mint egy atyai vezetőbe. Ez a műfaj még apja, Kim Dzsong Il idejéből ered, és ebből a szempontból jelentett is némi hátrányt, hogy Észak-Korea jelenlegi vezetője még ifjan került az ország élére. „Ha egy 2010-es fotót megnézünk, Kim Dzsong Unt egy életkorának megfelelő fiatalemberként láthatjuk. Azóta felszedett ránézésre 30 kilót, ami jól jelzi, hogy kinézetre is megpróbálják megfeleltetni ennek az atyai szerepnek” – közölte Csoma Mózes. A Korea-szakértő rámutatott: a plusz kilók egyfajta tekintélyt hivatottak kölcsönözni az ország ifjú vezetőjének, és azt mutatni, hogy a Kim-dinasztia legifjabb tagja képes karakán döntéseket hozni.