Amint arról mi is beszámoltunk, hétfőn megtartották az amerikai előválasztás legeslegelső fordulóját, az iowai jelölőgyűlést a Demokrata és Republikánus Pártban is. Mindkét alakulatnál meglepő eredmény született, ha az országos közvélemény-kutatási eredményeket nézzük: a demokratáknál Hillary Clinton épphogy le tudta győzni Bernie Sanderst, míg a republikánusoknál Ted Cruz tudta legyűrni Donald Trumpot.
A demokrata versenyt azonban bizonyos helyeken pénzfeldobással döntötték el: az iowai kaukusz során hat alkalommal alkalmazták a módszert – mivel nem volt eldönthető, ki nyert, és a párt ezt a megoldást javasolta –, mindannyiszor Hillary Clinton került ki győztesként. Ennek egyébként 1,6 százalékos volt a valószínűsége, mégis összejött.
Értik: a demokrácia hazájában a puszta szerencsére bízzák a dolgot! Ám akármennyire is szokatlannak tűnik ez az eljárás – amely a sportban gyakori, például a fociban a térfélválasztásról döntenek így –, egészen elterjedt – írja a BBC News Magazine. Ennek oka az előválasztás ezen módja, amelyet tíz államban, valamint Amerikai Szamoán és a Virgin-szigeteken is alkalmaznak.
A módszert alapvetően a valószínűségszámítás mintapéldájaként szokták emlegetni, de 2009-ben már kiderült egy kanadai kutatás során, hogy aki gyakorolja a dobást, könnyen befolyásolhatja az eredményt. Egy 2015 eleji, Stanford Egyetemen végzett kutatás pedig arra mutatott rá, hogy sokkal inkább lehet csalni akkor, ha hagyjuk leesni a pénzérmét, mintha kézzel elkapjuk. Az sem mindegy, hogy pontosan az átmérőjénél pörgetjük-e meg a fémdarabot, vagy attól eltérő ponton.
A sajátos demokrata jelölőgyűlési rendszer lényege, hogy nem papírokon szavaznak az emberek, hanem egy-egy jelölő köré állnak preferenciacsoportok szerint. Hétfőn azonban hatvan ember egyszerűen eltűnt az egyik helyszínről – emiatt Sanders óvást is benyújtott –, így ott pénzfeldobással döntöttek, mivel másként nem tudtak. A párt ugyanis egyenlőség esetén pénzfeldobást javasol a helyzet feloldására. Kérdéses persze, hogy a gyakorta előforduló egyenlőségek miatt miért nem felejtik el a jelölőgyűléseket az Egyesült Államokban. (A republikánusoknál egyébként a jelölőgyűlések esetén vagy titkos szavazással, vagy kézfeltevéses nyílt szavazással szoktak dönteni.)
2012-ben Kentucky államban három alkalommal is előfordult, hogy politikai kérdésben pénzfeldobás döntött. Daviess megyében népszavazást írtak ki arról év elején, hogy feloldják-e a helyi alkoholtilalmat, ám szavazategyenlőség alakult ki – ezer emberből amúgy negyvenketten szavaztak. Végül az állam belügyminisztériuma a pénzérmés módszert ajánlotta, így a jegyző féldollárosa miatt érvényben maradt a szesztilalom. Októberben a demokrata Joe Biden és a republikánus Paul Ryan alelnökjelölti vitáját Kentuckyban tartották, itt arról döntöttek pénzfeldobással, hogy ki kezdje a vitát (Biden nyert, Ryan mondhatta ki a zárszót). Novemberben egy önkormányzati hely esetében alakult ki egál helyzet, itt is érme döntött. Szóval meglehetősen gyakorta alkalmazzák a parányi fémdarabokat az igazságtételre a demokrácia fellegvárában.
Ám nem csak ott nyúlnak előszeretettel a pénztárcájukba az emberek választás esetén: 2013-ban a Fülöp-szigeteken fekvő San Teodoro polgármester-választásán mindkét jelölt azonos számú szavazatot kapott, így pénzfeldobással döntöttek a győztesről. Az Egyesült Királyságban parlamenti helyekről ugyan nem döntött a vakszerencse, de helyi választások alkalmával igen – itt akkor alkalmazták több esetben is az érmefeldobásos módszert, ha az újraszámlálások sem vezettek eredményre. De ami még ennél is durvább: Kanadában közbeszerzést is döntöttek már el pénzfeldobással 2013-ban.
Republikánus oldalon arra jó volt az iowai jelölőgyűlés, hogy ketten – Paul Rand és Rick Santorum – is úgy döntöttek, nem küzdenek tovább. A vereséget szenvedett Donald Trump ingatlanmágnás azonban nem adja fel a harcot: amint arról beszámoltunk, csalással vádolta Twitteren a győztes Ted Cruzt. A Kanadában született, kubai származású Cruz kampánycsapata megtévesztette a szavazókat azzal, hogy azt állították: Ben Carson sebész feladta a harcot, és arra buzdítottak, hogy szavazzanak támogatói Cruzra. Persze a félreértést később tisztázták, Cruz pedig bocsánatot kért Carsontól, majd diadalittasan taposott bele Trumpba, amikor Rick Tyler kommunikációs igazgató révén közölte:
„A valóság megsuhintotta a valóságshow sztárját. Veszített Iowában, senki nem beszél róla, felbukkan hát a Twitteren.”
Ugyan a hétfői eredményeket sokan, sokféleképpen magyarázták már, az iowai eredmények sok esetben eltérnek a végeredménytől. Az első előválasztási körnek persze véleményformáló ereje van, de „Iowa nem egy reprezentatív állam az Egyesült Államokon belül” – mondta Feledy Botond külpolitikai szakértő a Hír TV Magyarország élőben című műsorában kedden.
Szerinte nem lehet kivetíteni a mostani eredményeket, pont ezért lesz izgalmas, mit is hoznak az előválasztás további helyszínei. Iowa olyannyira nem reprezentatív állam, hogy sok esetben nem az nyerte el az elnökjelöltséget, aki itt győzni tudott. Az elmúlt tíz előválasztási eredményt tekintve a demokratáknál jobb a mérleg: az iowaiak hétből öt alkalommal találták el a végső győztest. A republikánusoknál ötven százalékos a mérleg: hatból háromszor nem az lett az elnökjelölt, aki Iowa államban diadalmaskodni tudott. Egyébként az elmúlt tíz előválasztásból mindössze négy volt olyan, amikor mind a demokratáknál, mind a republikánusoknál rendeztek jelölőgyűlést Iowában, és csak egyszer fordult elő (2000-ben), hogy mindkét pártnál az nyert itt, aki később elnökjelöltté is vált. Mindezekről erről a grafikonról tájékozódhat bővebben:
Az előválasztás következő köre New Hampshire-ben lesz február 9-én. A közvélemény-kutatások szerint nagy előnnyel vezet a két populista: Bernie Sanders és Donald Trump. Sanders előnye Clinton előtt a RealClearPolitics összesítése szerint mintegy 15-16 százalékos, míg Trump ennél is jobban vezet párttársai előtt: 21 százalékponttal áll a New Hampshire-ben nagyjából azonos támogatottságú Cruz–Rubio–Kasich trió előtt.
